Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Liam Hughes, a Glasgow Distillery Company főnöke elmondta a párizsi Le Figarónak, hogy július eleje óta háromszorosára nőtt a megrendelések értéke. Pedig ez a társaság csak 2014-ben jött létre, tehát nem tartozik a nagymúltú whiskys cégek közé. Hasonlóan megugrott az export az Edrington desztilláló üzemnél, ahol a Macallan és a The Famouse Grouse készül.
Skócia teljes whisky termelésének a kilencven százalékát exportálja. A legnagyobb vevő az USA, Franciaország és Szingapúr. De folyamatosan nőtt a kivitel Japánba és Új-Zélandra is, az elmúlt három évben folyamatosan. Ennek az évnek az első felében, tehát még a Brexit népszavazás előtt, 533 millió palack skót whiskyt adtak el 1,7 milliárd font értékben. A második félév sokkal nagyobb forgalmat és bevételt ígér. Skóciában 10 ezer ember dolgozik a whisky előállításán és további 30 ezer a whisky gyártásához és forgalmazásához kapcsolódó egyéb területeken. Tehát miközben a skótok az EU-ban maradnának, a nemzeti ital gyártóinak jól jött a Brexitre mondott igen, a font népszavazást követő értékvesztése.
David Frost, a skóciai whiskytermelők szövetségének vezetője azonban óvatosságra int. Szerinte az árfolyamváltozásnak nem csak pozitív hatása van: például a gyártáshoz nélkülözhetetlen kiváló minőségű hordókat importálják, jelentős részben Amerikából, tehát a gyártási költségek is növekednek. A skót whiskygyártók még nem tudják, mit hoz a jövő, lesz-e például újabb népszavazás Skócia önállóságáról és uniós tagságáról. Mindenestre a szövetség már elkezdte a lobbizást, hogy a Brexit tárgyalások során a brit kormány a lehető leghatékonyabban képviselje a skót whiskygyártók érdekeit is.
