Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A francia főváros autósai még mindig bocsánatos bűnnek, sőt nem is bűnnek, hanem természetes hétköznapi betyárságnak tekintik, ha nem dobnak be pénzt a parkolási jegyet kiadó automatába. Pedig a nem fizető autósok évi 300 millió euró bevételtől fosztják meg a párizsi önkormányzatot. Ez kb. akkora összeg, amennyiből Párizs városa fenntartja a bölcsődéket. Ezért Anne Hidalgo polgármester asszony hadjáratot indít a szabályszegő autósok ellen. Kétszeresére, egyes kerületekben pedig háromszorosára emelkedik a nem fizetők utólagos büntetése. Eddig, egységesen 17 euró volt a bírság, amit a büntető csekkel be kellett fizetni. Most 35, illetve a frekventált övezetekben 50 euró lesz a büntetés. Pontosabban: az új tarifák csak egy év múlva, 2018 január elejétől lépnek életbe.
Lesz-e pozitív hatása a nagyobb szigornak? A 17 eurós jelenlegi büntetés – nevetségesen kis összeg, semmiféle elrettentő hatása nincs- írja a Le Monde. Ráadásul a lebukás esélye is kicsi, hiszen viszonylag kevés parkolási ellenőr cirkál az utcákon. De a 35 vagy még az ötven euró sem tűnik kemény büntetésnek. Főleg, ha nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk. Amszterdamban más most 50 az alapbüntetés, Barcelonában 90, Londonban pedig 96 euró. Vagyis Anne Hidalgo nagyon óvatosan büntet majd, mert azért jól ismeri a párizsiak mentalitását, amely szerint a parkolási csalás nem is bűn. Ezen a felfogáson nagyon nehéz lesz változtatni, és nem sok jót sejtet, hogy például a bliccelést sem sikerült igazán csökkenteni a tömegközlekedésben a szigorúbb büntetésekkel.
