Liisa Ronkainen 26 éves, Helsinikben él, és már fél éve munka nélkül van. Ő is bekerült abba a kísérletbe, amelynek keretében a finn állam 2 ezer véletlenszerűen kiválasztott munkakeresőnek két éven keresztül garantáltan havi 560 eurót (172 ezer forintot) ad, lényegében feltételek nélkül.

Ahogy a BBC-nek Liisa elmondta, az 560 euró számára azt jelenti, hogy havi 36 euróval kap többet, mint eddig a különböző segélyek formájában. Egy óriási különbség azonban van: a két évre garantált alapjövedelmet most már mindenképpen megkapja, ezt az összeget akkor sem veszti el, ha munkába áll, vagyis a fizetésén felül is folyósítják majd neki.

A kísérlet legfőbb célja pont az, hogy kiderítse, ez a rendszer mennyire ösztönzi munkakeresésre az embereket. Az országban jelenleg 213 ezren vannak állás nélkül, a munkaképes állampolgárok száma pedig 2,4 millió. A jelenlegi rendszer azonban kevéssé ösztönzi a munkanélkülieket arra, hogy állást találjanak, ők ugyanis elvesztik a segélyekre való jogosultságukat.

Liisa például azt mondja, mostantól kezdve sokkal keményebben fog munkát keresni. Juha Jarvinen, egy másik érintett munkanélküli is ugyanezt mondta az állami média, az YLE kérdésére. Ő úgy érzi, hogy a biztos 560 euróval ezentúl nem kell rabszolgának lennie egy jövőbeni munkahelyen. A finn állam egyébként arra számít, hogy a biztos megélhetés tudatában többen vágnak bele átképzésekbe is, és próbálják meg átszabni az eddigi karrierjüket, jobban alkalmazkodva a munkaerőpiaci igényekhez.

A rendszer automatikus volta nem csak a munkakeresők számára lehet előnyös (hiszen nem kell semmit tenniük, például regisztrálniuk, vagy havonta megjelenniük a hivatalban és bármilyen nyomtatványt kitölteniük az 560 euróért), hanem az államnak is: az összeg folyósításán kívül ugyanis a hivataloknak sincs semmilyen dolguk az alapjövedelemmel. Az 560 eurót két évig mindenki megkapja, a bürokráciának pedig nem kell foglalkoznia azzal, ha bármilyen változás történik az érintettek életében, ha például munkába állnak, akkor sem változik semmi. Ettől a finnek azt várják, hogy az állam költségei jelentősen csökkennek.

Amint Liisa esete is mutatja, az állam költségei az alapjövedelem bevezetésével nála még nem nőttek, csak akkor fognak, ha Liisa munkát talál. Ezzel szemben áll viszont a bürokráciacsökkentésből származó állami megtakarítás.

Igaz, a lakhatási támogatás és a gyerekek után járó támogatások egyelőre nincsenek benne a kísérletben, ezeket a résztvevők továbbra is igényelhetik, vagyis a havi 560 eurónál akár jóval többet is kaphatnak, de "cserébe" ezeknél megmarad az eddigi bürokratikus hivatalos eljárási rend is.

A két év alatt a finn szakemberek azt fogják folyamatosan nézni, hogy a kiválasztott 2 ezer munkanélküli hogyan teljesít a többi munkanélkülihez képest, és utána vonják le a következtetéseket. A BBC-nek nyilatkozó társadalombiztosítási szakértő szerint a teszt egyértelműen csak egy első, kezdeti kísérletnek számít.