Meghibásodott a rendszerünk, és egyetértek Önnel, tényleg nem vicces, de én tehetek róla a legkevésbé

– kétségkívül kedves hangon, időnként kuncogva így nyugtatta az egymillió forinthoz közeli összegről szóló csekket kézbe kapó, s ezért a szívroham közelébe került autótulajdonost az MKB Általános Biztosító Zrt. ügyfélszolgálatos munkatársa. A legnagyobb vicc az, hogy a biztosító már tavaly felmondta a december 31-ei évfordulós ügyfelek kgfb-szerződéset, vagyis képtelenség, hogy 2017-re vonatkozóan díjhátralékot követeljen tőlük.. Tavaly novemberben megszerezte ugyanis a céget a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt., a cégadatok szerint a tulajdonosváltást januárban be is jegyezték. A CIG-nek pedig nem volt kötelezős üzletága – s az MKB bekebelezésével sem lett. A most valószínűleg több ezer autósnak kiküldött csekkhez mellékelt, meglehetősen apró betűs levélben mindenesetre azzal is fenyegetőznek: aki nem fizet, annak megszűnik a szerződése. Márpedig ha nemfizetés miatt szűnik meg, más társaságnál a törvény szerint nem köthet újabb kgfb-szerződést, azaz ha autójával anyagi kárt okoz, azért csakis a tulajdonos lesz a felelős

Zaklatássorozat

Nem először riogatja százezres tételekkel az autósokat a tulajdonost cserélő biztosító. Legutóbb novemberben tett közzé irdatlan tarifákat a honlapjára kitett táblázatban. Az akkori kalkuláció szerint például egy Trabant-tulajdonostól évi 1,7 milliós kgfb-díjat kértek volna, de egy évek óta kárt nem okozó, bónusz-5-ös bónuszfokozatba sorolt nőtől Ford autójára is több mint 600 ezret számoltak, pont tízszer annyit, mint amennyi a 2016-os díja volt. Összehasonlításul: az utóbbi időben évi átlagban csak 20 százalék körüli mértékben emelkedtek a kgfb-díjak.

Rendszerhiba?

Ügyfeleit novemberben emailben értesítette az ajánlott díjtételekről az MKB, s ugyanebben a küldeményben praktikusan fel is mondta a szerződést. Az erről szóló értesítés ajánlott levélben is megérkezett a kuncsaftokhoz, s aki azt átvette, annak nem is volt más teendője. Aki esetleg nem, azt újabb fordulóban zaklatták: küldje vissza „a szerződés közös megegyezéssel történő felmondásáról” szóló dokumentumot aláírva. „Írtam a biztosítónak, hogy mivel ők már felmondták, nem áll módomban aláírni a közös megegyezésről szóló dokumentumot. Mire azt válaszolták, mivel ezek szerint megkaptam a felmondásukat, valóban nem kell ezt megtennem” – mesélte a furcsa ügykezelés „rendjét” a hvg.hu-nak egy érintett.

Tény, hogy a vonatkozó jogszabály azt mondja ki: ha valakinek nem mondják fel évforduló előtt a biztosítását, az automatikusan meghosszabbodik egy évvel, és azután csak közös megegyezéssel lehet felbontani. Itt lehet elásva a kutya az informatika rengetegében: ha a számítógépes rendszer azt érzékelte, hogy a kuncsaft nem kapta meg a felmondást, igenis kiszámlázza a következő évi díjat. De akár olyan is előfordulhatott, hogy az MKB-val szerződésben álló autós valahogyan nem szerzett tudomást a váratlan felmondásról – ez esetben biztosítás nélkül maradhatott, és amíg nem köt új szerződést, addig napi több ezer forintos fedezetlenségi díjat számláz ki nekik a Magyar Biztosítók Szövetsége.

Cikkünk megjelenése után az MKB Általános Biztosító Zrt. az alábbi választ juttatta el szerkesztőségünkhöz: 

A KGFB piacról történő kilépésünket kimondó stratégiai döntésünket követően a törvény által meghatározott módon és határidők mentén, tehát nem váratlanul, hanem a határidők szem előtt tartásával, folyamatosan mondjuk fel  ügyfeleink  kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseit. A felmondást tértivevényes levélben küldjük meg, mivel a felmondás csak akkor lép hatályba, ha az ügyfél a felmondást igazoltan átvette.

Amennyiben az ügyfél átveszi a levelet, az átvételről a visszaigazolás is megérkezik társaságunkhoz (és díjrendezett a szerződés), akkor lehet a törlést végrehajtani. Természetesen újra megpróbáljuk elérni azokat az ügyfeleket, ahol a tértivevényes kiküldés sikertelen volt (e-mailben, telefonon, a biztosításközvetítőjükön keresztül), és kérni együttműködésüket a közös megegyezéssel történő megszüntetésben, miután a tértivevényes levél át nem vételét követően már erre van csak a kapcsolódó törvénynek (2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról) is megfelelő lehetőség. Tehát nem zaklatjuk az ügyfeleket, hanem a jogszabályok szerint járunk el. Kizárólag azoktól kérjük díjaik rendezését, akiknek tartozása van. Ez az eshetőség a cikk állításával szemben nem képtelenség, hiszen számos esetben előfordul. A fent leírt folyamatnak van egy átfutási ideje,  emiatt előfordulhat, hogy elkerülik egymást a nyilatkozatok.

Ameddig a fent említett törlés nem történik meg, a jogszabály által előírtaknak megfelelően vagyunk kötelesek eljárni. Ez azt jelenti, hogy az érintett szerződések bekerülnek az automatizált díjbekérő folyamatba, és az ügyfél kap egy díjbekérő levelet. Ez azonban a törlés hatályosulására nincs hatással. Egyébiránt a hétköznapi ügymenet során is előfordulhat, hogy a díjbekérő megelőzi a szerződés törlésének végrehajtását, de természetesen ilyen esetekben az ügyfelet nem érheti semmilyen hátrány. Tekintettel azonban a biztosítás kötelező jellegére, az ügyfelek közreműködése elengedhetetlen. Rendszerhibáról nincs tudomásunk.

A cikkben említett „brutális tarifatáblázat” kapcsán megjegyezzük, hogy a kgfb piacról való kivonulásra a jogszabályok csak egyetlen lehetőséget adnak, az úgynevezett "kiárazást". Ennek felvállalt célja, hogy a magas díjjal is ösztönözze az ügyfelet a szerződés felbontására, és hogy mihamarabb kössön új kötelezőt más biztosítónál. 

Mivel nem szeretnénk, ha ügyfeleink érvényes fedezet nélkül maradnának, ezúton is felhívjuk a figyelmüket arra, hogy számítunk együttműködésükre a felmondó levelek átvétele során és kérjük, mielőbb kössék meg új szerződésüket egy másik biztosítóval. A cikk pontatlan, mivel nem a megszüntetéssel akarjuk fenyegetni ügyfeleinket, pusztán a kockázatoktól kívánjuk megkímélni őket. Fontos tudni, hogy a kgfb-t szabályozó törvény alapvetően – és érthető módon - a károsultak érdekeinek védelmét helyezi középpontba, ezért teszi ennyire formálissá a szerződés megszüntethetőségét, várja el a folyamatos díjfizetettséget, s ezzel a károkozó biztosítási fedezettségét a jogalkotó. (És ezért valóban, amíg nem köt új szerződést, addig akár napi (több) ezer forintos fedezetlenségi díjat is felhalmozhat az ügyfél a Magyar Biztosítók Szövetsége tarifája alapján.)
 
Szeretnénk egyúttal felhívni figyelmét arra, hogy az MKB Általános Biztosító Zrt.-t a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. vásárolta meg (amely a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. leányvállalata). A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. tulajdonos, nem pedig jogutód.