Ezért az igazgatótanács most bejelentette: 40 százalékkal csökkentik a legfelső vezetők bérét. A cég elnök-vezérigazgatója egy évben nem kereshet többet 10 millió eurónál, az igazgatótanács tagjainak fizetését pedig évi 5,5 millió euróban maximálják. A döntés mögött több ok is fellelhető a német sajtóban megjelent cikkeket elemző AFP hírügynökség szerint.

 Januárban óriási felháborodást okozott, hogy a cég jogi osztályának vezetője, Christine Hohmann Dennhardt 12 millió eurós végkielégítéssel távozott, pedig mindössze egy évet töltött el a VW-nél. Pont azért érkezett, hogy a dízelbotrány okozta károkat mérsékelje, vagyis minden elképzelhető jogi eszközt bevetett a büntetések és kártérítések csökkentésére. De már van miből fizetni: 2015-ben a balhé miatt még 1,5 milliárd eurós nettó vesztesége volt a cégnek, 2016-ot viszont már 5,1 milliárd nettó nyereséggel zárta.

 2017 választási év Németországban, ezért a wolfsburgi székhelyű cég felügyelőbizottságában két helyet birtokló Alsó-Szászország tartományi kormánya az alkalmazottak küldötteivel együtt ragaszkodott a vezetői bérek csökkentéséhez. Alsó-Szászországot, amely 8 millió lakossal a negyedik legnépesebb német tartomény, egy szociáldemokrata-zöld koalíció vezeti. Már a dízelbotrány előtt is sokszor kifogásolták a VW főnökök extra fizetését és bónuszait. A tőzsdén jegyzett német cégek közül a VW vezetői keresték a legtöbbet. Egy éve a csúcsvezetők közölték, ragaszkodnak a fix fizetésen túl járó jutalmakhoz, miközben a „dízel gate” miatt jó néhány VW üzemben munkahelyek szűntek meg.

További kritikákat váltott ki, hogy a dízel ügybe belebukott korábbi vezér, Martin Winterkorn 28 millió eurós nyugdíjcsomagot kapott távozása után. A legolvasottabb német újság, a Bild címlapján tudatta olvasóival, hogy ez a reális számítások szerint 3100 eurós napi juttatást jelent. Vagyis az személy élvezi ezt az extra bőkezű nyugellátást, akinek az irányítása alatt a VW eddigi történetének legnagyobb botrányába keveredett.