„Nagyon sok baleset történik a nyaralások során, ilyenkor jellemzően felelőtlenebbek az emberek: ittasan kismotorra ülnek, leesnek a tevéről, vagy csak elcsúsznak a medence partján. De persze télen sem ülünk tétlenül, a síbalesetek és a csúszós utak bőven adnak alkalmat a repülésre” – vázolja röviden Túri Péter ügyvezető a légi betegszállításra indokot adó körülményeket. Túri neve jól ismert a légimentős szakmában, 2006-ban ő szervezte meg nemzetközi mintára a magyarországi állami Légimentő Kft.-t is, amely helikopterekkel szállítja kórházba a súlyos belföldi balesetek sérültjeit. De amíg a légimentés primer, állami, helikopteres non-profit szolgáltatás, addig a TrustAir merevszárnyú repülőgépekkel, nemzetközi, for-profit szolgáltatást végez, olyan desztinációkra, ahova a helikopterek a távolság miatt már nem bevethetőek.

A három gép közül kettő a péri bázison

TrustAir Aviation

Magyarországon – és a régióban – korábban mentőautóval hozták haza a külföldön rekedt betegeket, ha kellett, Moszkvából is, ami nemcsak, hogy nem túl kényelmes, de biztosan nem válik a beteg javára sem. Ez a gyakorlat egyébként azóta sem sokat változott, amit jól mutat, hogy a TrustAir két éve elérhető szolgáltatását egyelőre még 70 százalékban külföldi ügyfelek veszik igénybe. Aki tehát Ausztriában síbalesetet szenved, ne nagyon számítson rá, hogy automatikusan mentőrepülőgépet küldenek érte, de valós példa az is, amikor a szárazföldről csak komppal megközelíthető Korfu szigetére mentőt küldtek az infarktuson átesett betegért.

A biztosítás állná

Túri Péter, a cég ügyvezetője és társtulajdonosa

TrustAir Aviation

Amíg Nyugat-Európában természetes, hogy a külföldön megsérült betegeket – amennyiben az orvosilag indokolt – a lehető leggyorsabban hazareptetik, addig régiós szinten jellemzően inkább megvárják, amíg a beteg földön is szállíthatóvá válik. Vagyis amíg fel nem épül a külhoni egészségügyi intézményben annyira, hogy készen álljon a rendszerint több száz kilométeres mentőautós túrára. „Az egészségügyi repülés nagyon költségérzékeny dolog, néhány száz eurós megtakarításért már nem feltétlenül az orvosszakmailag egyébként indokolt megoldást választják a biztosítótársaságok” – mutat rá a szakember a régiós gyakorlatra. Pedig a társaságok a legolcsóbb biztosítások esetében is limit nélküli hazaszállítást vállalnak, de az unión belül a legtöbb országban a tb is fedezi a nem várt balesettel járó költségeket.

Mégis, Túri szerint kevesebb a megkeresés a régióban és azon belül Magyarországon, mint amennyi orvosilag indokolt lenne. „Ha például egy síelő Innsbruck környékén többszörös törést szenved, meg kell műteni, és fájdalmai vannak, akkor sok magyar biztosító nem rendeli meg az alig több mint egyórás repülős szállítást, hanem hazakocsiztatja a 800 kilométeres távon a beteget. Nyugat-Európában ilyen helyzetben a biztosító már csak a távolság és orvosszakmai indokok miatt is zsigerből a légi szállítást kezdi szervezni” – mondja a korábban Dubaitól Londonig különböző légimentős egészségügyi projektekben szakértőként edződött Túri.

Bár az érthető, hogy egy biztosító költséghatékonysági szempontokat tart szem előtt, a cégvezető úgy gondolja, érdemes nem elfelejteni, hogy az Excel-táblák mögött egy beteg van. „Ez nem egy lakásbiztosítás, ahol a repedt fal és hulló cserép miatt lehet vitatkozni, hogy akkor most földrengés volt vagy megsüllyedt a ház. Ezeknek a történeteknek a végén egy ember van, aki nem feltétlenül beszéli azt a nyelvet, ahol ellátják, fájdalmai vannak, hiányzik a családja” – érvel Túri.

Olcsóbb a mentőautó, de az összköltség lehet magasabb

A szakember szerint nem arról van szó, hogy mindenkit repülővel kellene szállítani, de azért van egy olyan betegséghalmaz, plusz egy logisztikai faktor – a távolság –, ami alapján érdemes lenne megfontolni a légi betegszállítás lehetőségét. Sok esetben ugyanis gazdaságilag is indokolt lépés lehet a repülés. „Londonban 3 ezer font egy napi kezelés ára az intenzív osztályon, Bécsben 2 ezer euró. Ha elkezdjük összerakni, hogy a hazaszállítás költségét hány napi ellátás ára fedezi, borzasztó gyorsan kijön, hogy idejekorán, stabil állapotban megéri a beteget hazahozni, mert a honos egészségbiztosítási rendszerben a nyugati töredéke a kezelés költsége” – magyarázza a cég ügyvezetője.

Ugyanis egy súlyos baleset után jellemzően 2-3 hét is eltelhet, amíg a beteg olyan állapotba kerül, hogy több száz kilométeres úton mentőautóval szállítható legyen, míg repülővel már akár 5-6 nap után az. Persze minden eset egyedi, ahogy a repülés ára is függ a távolságtól és a beteg állapotától, de egy Európán belüli „fuvar” durván 10 ezer euróba kerül, ami – adott ország egészségügyi rendszerétől függően – körülbelül 3-5 nap intenzív osztályon töltött idő költségével azonos. Tehát amennyiben napokkal előbb hazareptethető a beteg, és a nagyságrendekkel olcsóbb honi rendszerben folytatható a kezelése, úgy a végösszeg is kedvezőbb lehet.

A tízezer eurós fekhely

TrustAir Aviation

Nem mindegy, ki fizeti a számlát

Az Európai Unión belül a magyar e-kártya terhére bizonyos ellátási formákat térítésmentesen nyújtanak. Országonként eltérő, hogy milyen ellátásra fogadják el a magyar TAJ-kártyát, de Portugáliában például szinte mindenre. „Ha például Madeira szigetén – ami az óceán közepén van, ezért egyértelműen repülős távolság – egy magyar agyvérzéssel kerül kórházba, akkor a biztosítója felveszi a kapcsolatot az ottani kórházzal és felhívja a figyelmét a magyar e-kártyára, majd hátradől és vár, ugyanis nála nem generálódik költség. Majd úgy három hét után, amikor kicsit rehabilitálódott a beteg, charter géppel, egy kiküldött betegkísérővel – és átszállással, mert nincs közvetlen járat – hazahozzák. Ennek a költsége csapódik le a biztosítónál, viszont a háromheti kinti ellátásról – intenzív osztályos kezelés, CT, műtét, gyógyszer – kiállított számlát – az uniós elszámolási rendszeren való átfutás után – körülbelül 18 hónap múlva az OEP (ma már Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek hívják) kapja” – mutat rá az anomáliára a szakember.

Ugyanis nincsen valós idejű adatcsere a biztosító és az állami egészségügyi szolgáltató között, aminek így esélye sincs azzal kalkulálni, hogy mikor érné meg hazaszállítani a beteget. Mire értesül az esetről, már csak a számla kifizetése van hátra.

Az osztrák rendszerben például a baleset kiderülésekor felveszi a piaci biztosító a kapcsolatot az állami ellátóval, és igyekeznek minimalizálni a költségeket. „Hoztunk haza Bécsbe Elba szigetéről egy nénit, akinek semmi más baja nem volt, mint hogy legurult a lépcsőn, de sem törése, sem egyéb súlyos sérülése nem volt. Viszont véralvadásgátlót szedett, ezért tele volt véraláfutásokkal. Pikk-pakk hazahozatták velünk, körülbelül két nap múlva, mert egy osztrák biztosítottnak is olcsóbb a honi ellátásban lábadozni.”

Ugyanakkor a cégnek a regionális helyzethez képest Nyugat-Európában sincs sokkal könnyebb dolga, mert ott meg „egy ismeretlen, kelet-európai szolgáltató”, amely egy olyan piacon próbál érvényesülni, ahol 20 éves múlttal rendelkező, tőkeerős cégek dolgoznak. „Ezért vagyok nagyon büszke arra, amit ezzel a csapattal el tudtunk érni, hogy kiszakítottunk a magunk kis szeletét ebből a piacból, érkeznek a megkeresések, közben a magyar piacot is edukáljuk, folyamatosan konzultálva a magyar biztosítókkal. Alig kétéves működésünk alatt is már érezhető egyes társaságoknál a szemléletváltás és az egyre betegcentrikusabb kárrendezés.”

Inkább repülővel hoznak haza egy újabb sérültet

A buszbaleset sérültjei közül újabbat hoztak haza repülőgéppel, mivel koponyasérülése miatt kockázatos lett volna közúton szállítani.

Bár a TrustAir Aviation Kft. egyelőre veszteséges, a legutóbb elérhető 2015-ös eredménykimutatás szerint 120 milliós mínusszal zárta az évet, de Túri szerint ez ebben a szektorban kétéves működés után nem meglepetés. A három repülőgép üzemeltetése és az orvosi stáb stand by üzemmódban tartása ugyanis magas fix költséggel jár, aminek finanszírozását egyelőre a Garancsi-féle Garangold Investment kockázati tőketársaság befektetéséből fedezik. A tervek szerint az évtized végére már pluszba fordul a működés, amihez jó előjel, hogy az idei évben mindössze két hónap alatt nyolcvan megkeresést kapott a cég.

Turista szemmel egy biztos: érdemes utasbiztosítás kötni. Mert bár a sérültnek nem sok beleszólása van abba, hogy mikor és milyen módon szállítják haza, biztosítás nélkül csak akkor kaphat helyet a TrustAir Aviaton járatán, ha a család előzőleg átutalja a cég számlájára a jellemzően hárommillió forintot is meghaladó „beszállókártya” árát.