Az eredetileg az elektronikai eszközök akkumulátoraiban használt lítium iránti ipari kereslet ugrásszerűen megnőtt az elektromos autók elterjedésével párhuzamosan.

Olyannyira, hogy az amerikai Tesla például már Európában is tervez építeni egy akkumulátorgyártó üzemet az ötmilliárd dolláros költséggel Nevadában épülő Gigafactory után. 

Európában két nagy jelentősebb lítium lelőhely van, az egyik a csehországi Érchegységben, mintegy 1,2-1,4 millió tonna, a másik Szerbiában, nagyjából egymillió tonna.

Az 1378 óta működő cinoveci ón- és wolframbányákat 1991-ben zárták be, mert gazdaságtalanná váltak. A csehországi készletek feltárásának kizárólagos jogával az ausztrál European Metals Holdings (EMH) vállalat rendelkezik, miután 2014-ben felvásárolta a cseh Geomet vállalatot. A londoni és a sydneyi tőzsdén jegyzett EMH részvényének árfolyama nyolcszorosára emelkedett az elmúlt évben. 

A cseh érchegységi lelőhelyek egy része német területre húzódik át, ahol viszont a kanadai Bacanora rendelkezik kitermelési koncesszióval.

Keith Coughlan, az EMH vezérigazgatója közölte, hogy évi 3800 tonnás lítiumtermelési kapacitással a következő években meg fogják nyitni a cinoveci bányákat, amely az öt legnagyobb lítiumtermelő közé emeli majd a Cseh Köztársaságot. 

A csehországi lítiumérc alacsonyabb koncentrációban tartalmaz ugyan lítiumot, mint a többi nagy lelőhely, de viszonylag egyszerű és környezetbarát lejárással kitermelhető. Ellentétben azonban a világ többi nagy lelőhelyével kiépített és működő infrastruktúrával rendelkező területen fekszik vasúti pályát is beleértve, ráadásul potenciális felhasználók közvetlen közelében.