Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A phenjani benzinkutaknál múlt héten írták ki, hogy bizonytalan ideig korlátozott mennyiségű üzemanyag vásárlására van csak lehetőség. Az intézkedésre nem adtak magyarázatot, és azt sem közölték, hogy meddig lesz érvényben. A phenjani autósok igyekeznek teletankolni járműveiket, illetve mindenféle egyéb tartályokba töltenek üzemanyagot, amíg még van rá lehetőség.
A benzinárak közben az egekbe szöktek. Ez szokatlan fejlemény Észak-Koreában, ahol az üzemanyag ára stabilan 70-80 cent körül van literenként. Pontosabban kilogrammonként, mert az észak-koreai benzinkutaknál kilogrammra árusítják az üzemanyagot; egy kilogramm nagyjából egy liternek felel meg. A napok óta tartó hiány miatt azonban egyes kutaknál már a szokásosnak a kétszeresére, 1 dollár 40 centre emelkedett a benzinár.
Az energiaforrásokban szegény Észak-Koreát alapvetően Kína látja el üzemanyaggal, emiatt olyan hírek terjednek, hogy Peking okozhatta a mostani hiányt.
Donald Trump amerikai elnök több alkalommal is felszólította az észak-koreai gazdaságot jelentős részben életben tartó Kínát, hogy lépjen fel keményebben Phenjannal szemben. Bár a két ország közötti kereskedelem változatlanul stabilnak látszik, sőt akár bővülhet is, vannak arra utaló jelek, hogy Peking közben – kerülve a feltűnést – szigorúbban érvényesít egyes nemzetközi szankciókat, amelyekkel a nemzetközi közösség arra próbálja meg rávenni Phenjant, hogy adja fel nukleáris programját.
Pekingben korábban nyíltan szóba is került az üzemanyag-szállítmányok korlátozása mint lehetséges opció Észak-Koreával szemben. Nem világos azonban, hogy most valóban erről van-e szó.
David von Hippel, az energetikai és környezeti kérdésekkel foglalkozó, kaliforniai Nautilus Intézet vezető munkatársa elismerte, hogy a kínai importok elmaradása jelentős üzemanyaghiányhoz vezetne Észak-Koreában. Viszont más tényezők is szerepet játszhatnak: a hiány és az áremelkedés hátterében lehet az is, hogy jelentős készleteket éppen átirányítanak más felhasználókhoz – például bizonyos minisztériumokhoz, kulcsfontosságú gyárakhoz vagy a hadsereghez – vagy éppen növelik az állami tározók feltöltöttségét.
Mindenesetre két nappal az üzemanyag-vásárlási korlátozások bejelentése után a KCNA észak-koreai állami hírügynökség szokatlanul csípős – helyenként kifejezetten fenyegető – hangvételű véleménycikket tett közzé, amelyben egy Észak-Koreával szomszédos országot bírált, egyértelműen Kínára utalva.
A cikkben azt írták, hogy ha ez a bizonyos ország "valaki más zenéjére táncolva" továbbra is alkalmaz szankciókat, akkor azt lehet, hogy Észak-Korea ellenségei megtapsolják, viszont az Észak-Koreához fűződő kapcsolataiban katasztrofális következményekre kell felkészülnie.
Az Észak-Koreában működő benzinkutak száma jelentősen emelkedett az utóbbi években, elsősorban Phenjanban, a tartományi székhelyeken és a nagyobb autópályák mentén. Kim Dzsong Un hatalomra kerülése óta érezhetően növekedett a forgalom a fővárosi utakon.
Curtis Melvin, a Johns Hopkins Egyetem kutatója felidézte, hogy legutóbbi észak-koreai látogatásakor, 2005-ben az őt szállító buszt még nem benzinkútnál tankolták meg, hanem vödrökből töltötték fel a tankját benzinnel, amelyet jegyre árusítottak.
Ehhez képest a kutató szerint szembetűnő a változás, hiszen manapság a benzinkutaknál fel vannak tüntetve az árak, így azok változása mindenki számára nyomon követhető. Az üzemanyag belső piacának bővülése miatt tehát lehetővé vált, hogy egyáltalán feltűnjön, ha probléma adódik az ellátással – mutatott rá Melvin.
