Az Országvédelmi Alap 60 milliárd forint tartalékot jelent.

A jegybank előrejelzése szerint 2017-ben a költségvetési hiány a törvényi előirányzat alatt teljesülhet, ezért érdemes lehet megvizsgálni, megvalósítható-e az idén egyes kiadások előrehozása egyrészt azok biztonságos teljesítése, másfelől a 2018-as hiánycél elérésének megkönnyítése érdekében.

A költségvetési törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben megfogalmazott adósságszabálynak, a stabilitási törvényben szereplő adósságszabálynak és 3 százalékos hiány követelménynek, valamint az Európai Unió stabilitási és növekedési egyezményének korrekciós ágához tartozó szabályoknak – közölte viszont a jegybank.

A törvényjavaslatban szereplő 4,3 százalékos jövő évi gazdasági növekedési előrejelzés jelentősen meghaladja a jegybank márciusi Inflációs jelentésének 3,7 százalékos prognózisát és a piaci elemzői várakozásokat. A javaslat a magasabb GDP-dinamikát elsősorban a háztartások fogyasztásának élénkebb bővülésével magyarázza.

A költségvetési előrejelzés az MNB előrejelzéséhez viszonyítva élénkebb bértömeg-növekedést prognosztizál, a magasabb létszámbővülésből és béremelkedésből fakad. A magasabb fogyasztás és bértömeg-bővülés miatt a költségvetés munkát és fogyasztást terhelő adókra vonatkozó előrejelzése a GDP 0,7 százalékával haladja meg az MNB prognózisát.

Az MNB szerint a GDP-arányos adósságráta javaslatban szereplő 1,9 százalékpont helyett mérsékeltebb gazdasági növekedés mellett 0,7-0,8 százalékponttal csökkenhet jövőre, 72,4 százalékra. Az adósságráta érdemi, évenkénti 0,7-0,8 százalékpontos csökkenését az alacsony költségvetési hiány és a dinamikus gazdasági növekedés támogatja.

Az alaptörvény adósságszabálya, ami a Költségvetési Tanács későbbi döntésének fókuszában lesz, tehát várhatóan teljesül – írták.

A jegybank előrejelzése szerint teljesülhet a forráskifizetésre vonatkozó 2 418 milliárd forintos előirányzat, ugyanakkor az effektív forrásfelhasználás elmaradhat a költségvetési törvényben szereplő értéktől, a jegybanknak kifizetések szerkezetére vonatkozó, a törvényjavaslatban szereplőtől eltérő várakozásai miatt.

Az MNB jelentésében azt is megállapította, hogy a törvényjavaslatban szereplő 2,4 százalékos strukturális hiány nincs összhangban Magyarország konvergenciaprogramjában a 2018-ra meghatározott középtávú költségvetési hiánycéllal. A javaslat indokolása szerint 2018-ban a 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti költségvetési hiánynak 2,4 százalékos strukturális deficit feleltethető meg.

Az Európai Unió strukturális hiányra vonatkozó kritériuma és a stabilitási törvény ezen nyugvó követelménye ugyanakkor előírja, hogy a kormányzati szektor egyenlegét úgy kell meghatározni, hogy az összhangban legyen a középtávú költségvetési cél elérésével, amely Magyarország esetében jelenleg a GDP 1,5 százaléka.

A törvényjavaslat szerint az átmenetileg megemelkedő strukturális hiány támogatja a gazdaság növekedését, lehetővé teszi a gazdaság- és társadalompolitikai prioritások érvényesítését, miközben összhangban marad a középtávú költségvetési céllal, amelyet 2020-ban elér, 2021-ben pedig túlteljesít – írta a jegybank költségvetési jelentésében.