Ezt úgy érték el, hogy egy mesterségesen alacsony árfolyam mellett kellett fizetni a törlesztőrészletet. A svájcifrank-hitelesek esetében például úgy fizettek az adósok, mintha csak 180 forint lenne az árfolyam, míg a valós árfolyam 2012 első negyedévében 240 forint volt. Már akkor hangsúlyozták, hogy a különbözetet a bankok gyűjtőszámlán nyilvántartják, amit a 60 hónap után szintén el kell kezdeni törleszteni.

A 2015. januári forintosítás okafogyottá tette az árfolyamgátat, viszont a jogalkotó úgy döntött, hogy az ötéves időszak végéig a volt árfolyamgátasoknak nem kell a törlesztőrészlet emelkedésétől tartani. Pedig a forintosításkor 256,5 forintos árfolyamon váltották át a svájcifrank-hiteleket, ami még azzal együtt is nagyobb törlesztőemelkedést jelentett volna, hogy a devizahiteles elszámolások miatt a többségnek (92%-nak) eltűnt a gyűjtőszámlája.

Az átmenetinek tartott határidő a legelső árfolyamgátasoknál már lejárt, vagyis ők már megérezhették ennek hatását, de az igazán nagy roham nyáron várható, és az év második felében. Ekkor havonta közel 15 ezer ember fog a bankjától kapni értesítést, hogy mennyivel változik a törlesztője.

A Bankmonitor számításai szerint a volt árfolyamgátasok körülbelül harmada nem fog nagyobb változást tapasztalni, vagyis marad a törlesztőrészlet a korábbi szint közelében. Az is látszik a számításokból, hogy minden ötödik hiteles számára nem lesz elegendő a törlesztő 15%-kal való megemelése (ennél jobban nem is lehetne a szabályok szerint), és még a hitel hátralévő futamidejét 1,5-2 évvel meg kell hosszabbítani a hitel teljes visszafizetéséért. A maradék 40% számára a törlesztő változó mértékben, de emelkedni fog.