Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A kormány korábbi nyilatkozatai szerint kifizetett uniós támogatások kétharmada valójában olyan előleg, amely államkincstári számlán parkol – írja a Portfolio a Miniszterelnökségtől kapott adatok alapján. Azt eddig is tudni lehetett, hogy a tavaly év végéig kifizetett, csaknem 2000 milliárd forintnyi támogatás nem került be a gazdaságba – ez is magyarázza azt, hogy tavaly jelentősen visszaesett a GDP-növekedés üteme. Most azonban az EU-forrásokat kezelő tárca a gazdasági portál érdeklődésére pontosított is: mindössze 700 milliárd forintot fizettek ki valós teljesítésre, a többi valójában előleg volt.
A kormány tavaly nyáron egy rendeletmódosítással tette lehetővé azt, hogy az uniós pályázatok nyertesei – összegtől vagy kiírástól függően – akár a teljes nekik ítélt összeget megkaphatják előre (egyébként az unió utófinanszíroz, vagyis a teljesítés után, számlák bemutatása alapján fedezi a nyertes pályázó kiadásait). Az előlegfizetés feltétele az, hogy az elnyert pénzt az államkincstárban vezetett számlán kell tartani. Egyszerűen fogalmazva:
az állam egyik zsebéből a másikba pakolta a pénzt.
Ami a másik egyharmadot illeti: 23 százalékot tesznek ki a számlaalapú kifizetések és további tíz százalékot az úgynevezett szállítói előleg – ez nem összekeverendő a magyaros előleggel.
A Magyar Nemzeti Banknak a Portfolio által idézett számításai szerint ez az arány 2019-re fordulhat meg: a reálgazdaságba kerülő EU-pénzek volumene ekkorra haladhatja meg az új kifizetésekét. Azt is tudni lehet – ezzel a kormány a 2021-ig tartó kitekintésben is számol –, hogy 2020 után, amikor elfogynak a 2014–2020-as ciklus támogatásai, a földbe állhat a növekedés is.
