Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Folytatódik Magyarország felzárkózása – ezzel a mottóval mutatta be a Nemzetgazdasági Minisztérium a legújabb konvergenciaprogramot. A 2021-ig tartó kitekintést az Európai Bizottság várja el a tagországok kormányaitól, Magyarország az utolsók között, az április 30-i határidőről némileg lecsúszva ma délután nyújtotta be.
A késlekedés magyarázata lehet az, hogy a terv részben visszatükrözi a kedden ismertetett jövő évi költségvetési tervet. Ám ennél tovább megy, a négyéves terv pedig annyira nem rózsás, mint amennyire azt igyekeznek mutatni a bemutató sajtóközleményben.
Látszik például, hogy a növekedést 2018-ra pörgetik fel: a tavalyi 2 százalék után idén 4,1, jövőre 4,3 százalékot remélnek, aztán pedig fokozatos lassulást - igaz, még 2021-ben is 3,6 százaléks bővüléssel számolnak. Az erőltetett menet motorja pedig az, hogy igyekeznek – 2015-höz hasonlóan – a lehető legtöbb uniós forrást lehívni jövőre. Ez a büdzséterv szerint 2400 milliárd forint, a dokumentum szerint pedig a GDP 3,1 százalékát teszi majd ki. 2021-re ez az arány 0,9 százalékra esik vissza.
De a GDP-hez viszonyítva csökken az állami szférában kifizetett bérek aránya is: a munkavállalói jövedelem 2018-ban még a GDP 10,5 százalékát teheti ki, 2021-ben már csak 8,8 százalék lesz. Vagyis a bértömeg alacsonyabban növekszik az ígéret szerint, mint a GDP – ehhez vagy leépítésre lesz szükség, vagy a béremelés visszafogására a közszférában. (Átlagosan lassuló, de a GDP-növekedést meghaladó 6,9-ről 5 százalékos béremelkedéssel számolnak.)
A társadalmi juttatások sem követik majd a növekedést: jövőre még 13,8 százalékot tesznek ki, az időszak végén már csak 12,5-öt. A nyugdíjkiadások és az oktatásra fordított pénz is csökken, a GDP-hez viszonyítva egyedül az egészségügyre szán több pénzt a kormány. Mindezt úgy, hogy jóval magasabb növekedéssel számolnak tavaly, még az évtized végén is csaknem 4 százalékos éves bővülést remélnek.
A dokumentum fejtegeti a menekültválság Magyarországra gyakorolt hatását is. E szerint idén 67,4 milliárd forint pluszköltséget jelent az ország számára a terrorfenyegetettség – ez ötszöröse a tavalyi költésnek. A migrációs nyomás pedig 141 milliárd forintos kiadást ró az államra idén, amiből 50 millió az ideiglenes határzár, 81 pedig a határőrizet. A kormány egyébként 5160 ember érkezésével számol (ez a szám 2015-ben 177 ezer, tavaly 29 ezer volt).
