Templomba egyre kevesebben járnak, de az egyházi vagyon szépen gyarapodik

Az egyház bevételeit, a pénzügyek kezelését nagyon részletesen szabályozzák évszázadok óta. Jelenleg a bevételek fő forrása az önkéntes adakozás és az egyházi birtokok jövedelme. Mindebből évente 8 millió font jön össze. De ez messze nem lenne elég az egyházi apparátus működtetéséhez. Ezért az anglikán egyház már régóta forgatja a pénzét, vagyis azt a vagyont, ami hosszú idő alatt halmozódott fel. És mostanában egyre jobban gyarapodik.

2016-ban az anglikán egyház befektetési alapja 17,1 százalékos hozamot termelt. Az alap 7,9 milliárd fonttal rendelkezik és például nagyot profitált a font árfolyamának csökkenéséből a Brexit népszavazás után. A tavalyi év különlegesen sikeres volt, de nagyon jó az elmúlt két évtized évenkénti átlagos nyeresége is, amely 9,5 százalék.

Mi a titok?

Andreas Whittam Smith pénzügyi főbiztos, aki egy 35 fős profi csapatot irányít, elmondta: hosszú távon gondolkodnak, és nem mindig oda teszik a pénzt, ahová a pillanatnyi hangulat szerint a többi befektető. És közben tartják magukat a keresztényi értékrendhez is, tehát zűrös, gyanús ügyletekbe nem fektetnek be. A stratégiának köszönhetően a tavaly elkönyvelt 230 millió fontos pénzpiaci bevétel az anglikán egyház működési költségeinek 15 százalékát fedezte, ám az anyagi hátteret sokkal inkább a hívők önkénes adakozása biztosítja-írja a párizsi Le Figaro.

De: miközben jön adomány a britektől, egyre kevesebben járnak templomba. A friss felmérések szerint alig 770 ezer ember, vagyis a brit népességnek csupán 1,4 százaléka jár rendszeresen templomba. A 1960-as évekhez képest ez hatvan százalékos visszaesés, de a tendencia az utóbbi tíz évben is folytatódott, a templomba járók aránya 10 százalékkal csökkent ebben az időszakban. Tehát az anglikán egyház pénzügyi mérlege pillanatnyilag sokkal jobb, mint a lelkekre gyakorolt befolyása.