Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Havonta mindössze 14 ezer 256 forintot visz haza egy szőnyegszövőként dolgozó 47 éves autista nő Békéscsabán, akinek az édesanyja a Facebookon tett közzé egy posztot erről.
A nő azt írja, az értelmileg akadályozott lánya Békéscsabán egy nappali ellátást is nyújtó intézményben van hétköznaponként, ahol eddig munkarehabilitációban foglalkoztatták több társával együtt 4 órában, a lány szőnyeget sző.
Ennek a díjazása idén április 1-ig a minimálbér 30 százaléka volt 4 órára vetítve, így a 47 éves nő ha minden nap dolgozott, akkor 34 425 forintot keresett.
Április elsejétől azonban hatályba lépett a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosítása, amely alapján munkarehabilitáció helyett "fejlesztési jogviszonyban" foglalkoztatják az ellátottakat. A törvény szerint ennek díjazását azonban óradíjban szabták meg, amely "nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb órabér 30 százalékánál".
A békéscsabai édesanya azt írja, mivel 2017-ben a legkisebb órabér 733 forint, ennek 30 százaléka mindössze 220 forint, így a lánya most óránként 220 forintért dolgozik, az össz havi keresete pedig így kevesebb mint a felére csökkent, áprilisban 14 256 forintot tudott csak hazavinni.
A nappali ellátó intézményben, ahol a lányt foglalkoztatják viszont nappali ellátási díjat is kell számolni, ez 375 forint/nap, ebéddel együtt 750 Ft/nap. Így ha a lány napi 4 órát dolgozik és keres vele 880 forintot, akkor is mindössze 130 forintot tud hazavinni, a többi elmegy a napi ellátására.
Az édesanya hozzáteszi, bár a törvény lehetőséget adna a magasabb órabér fizetésére is, az érintett intézmény azonnal a legkevesebbet állapította meg az ott dolgozóknak.
