Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Háttérbe szorult a lex CEU és a civiltörvény miatti eljárások miatt, az Európai Bizottság azonban e heti ülésén még egy magyar ügyben döntött. Újabb szakaszába léptette azt a kötelezettségszegési eljárást, amelyet a kiskereskedelmi cégeket szorongató egyik törvény miatt tavaly februárban indított el.
A 2014 végén elfogadott törvény 2018-tól megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben. Akkori számítások szerint ez áremelkedést okozhat a nagy láncoknál, és – papíron legalábbis – az amúgy kevésbé hatékonyan működő CBA számára lehet kedvező.
A brüsszeli testület nem így érvel: mint az indoklásban szerepel, az intézkedés olyan uniós alapjogokkal ellentétes, mint a letelepedés szabadsága, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, valamint a tőke szabad mozgása. Egyben nem igazolható a közérdeken alapuló kényszerítő okokkal.
Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse Brüsszelt a helyzet kezelése érdekében hozott intézkedésekről – magyarul módosítsa vagy vonja vissza a jogszabályt. Ha ez elmarad, az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé terjesztheti ezt az ügyet is.
