A nemzetgazdasági miniszter benyújtott az Országgyűlésnek egy olyan törvénytervezetet, mellyel gyakorlatilag – a plázastoppal, illetve az élelmiszer-felügyeleti díj jelentős emelésével karöltve – ellehetetlenítenék az Auchan, Tesco, Spar, a Metro vagy az Aldi működését. A külföldi hátterű hiper- és szupermarketláncoknak a legnagyobb csapás talán az lenne, hogy 2018-tól nem működhetne olyan nagy – évi legalább 50 milliárd forint árbevételt elérő – élelmiszerlánc, amelyik papíron két éven keresztül veszteséges, vagy nem termel nyereséget. Ilyen most a külföldiek közül egy kivétellel (a Penny) mindegyik.

A miniszter ugyanis nevére vette az információink szerint a vasárnapi boltbezárásról szóló javaslathoz hasonlóan ugyancsak a keresztények boszorkánykonyhájában kifőzött, de eddig be nem nyújtott módosítási javaslatot, aminek egyik leghúzósabb kitétele alapján a multiláncok két év alatt kinyírhatnák "magukat" a napi fogyasztási cikkek piacáról. Ehhez az eredeti javaslat szerint az kellett, hogy jövő január után sorban két nullás vagy veszteséges évet hozzanak össze úgy, hogy abban a két évben árbevételük több mint fele napi fogyasztási cikkek árusításából származzon és teljes nettó árbevételük mindkét szóban forgó évben nagyobb legyen 50 milliárd forintnál. A második veszteséges évről szóló beszámoló elfogadását követően ugyanis 30 napon belül határozni kellene a jogutód nélküli megszűnésről, azaz végelszámolási ejárás alá kellene vonni a társaságot.

AFP / Remy Gabalda

A Varga “bújkáló” Mihály által jegyzett és ma kora délután – az ebéd utáni ejtőzés kellős közepette – beterjesztett javaslat, bár némiképp máshogy szól, ugyanezt a jövőt vázolja fel a hiperek számára. A kereskedelemről szóló 2005-ös törvény (a keresztények eredetileg az tavalyi Ptk.-t módosítottk volna) módosítását célzó javaslat szerint a kereskedelmi törvényt olyan paragrafussal egészítené ki, amely szerint a két buktás évet követően nem végelszámolni kellene a társaságot, hanem a beszámoló elfogadása után – gyakorlatilag azonnal – kötelezően fel kellene hagyni a napi fogyasztási cikkek árulásával. Ennek alapján például a Tesco vígan működhetne tovább autókereskedőként, vagy bútoráruházként, vagy az Auchan ingatlanosként, a napi kiskereskedelemben azonban éppúgy befellegzene nekik. Varga javaslata szerint a módosítás 2018. január elsején lépne hatályba, míg a keresztények már 2015. janár elsejétől kiszívaták volna a hipereket a piacról.

A jelenlegi állás szerint – azaz a 2013-as és a 2012-es évek alapján – az Aldinak, az Auchanak, a Metronak és a Sparnak azonnal csengetnének, necces a Tesco és a Lidl helyzete (bár a Tesco tavalyelőtt nyereséges volt, tavaly pedig egy egyszeri gigaleírás okozott 43 milliárdos veszteséget) és csak a Penny Market tudna túlélni. A Varga-féle javaslat nem fogalmaz egyértelműen arról, hogy mikortól nem lehetne veszteségesek a láncok, mert a szöveg alapján az is lehet, hogy már 2016-ban és 2017-ben is nyereséget kell hozniuk a piacon maradásért, de az is, hogy csak 2018. január 1-től indul a hajsza, és először 2020-ban eshetnek ki a piacról.

Ezzel a fenyegetéssel megfigyelők szerint azt szeretné elérni a kormány, hogy a hiperek ne nyomják le az árakat, ne szorítsák ki így a magyar hátterű (CBA, Coop, Reál), de franchise rendszerben működő, ezért a bezárás által nem fenyegetett üzletláncokat. És azt is akarja a kormány kikényszeríteni, hogy papíron mutassanak ki nyereséget a céget. Ez a két dolog azonban koránt sem magától értetődő, mivel jövőre már jól megadóztatják őket, durván 30 milliárd forintot sóz a kormány a nagy hiperek nyakába a megemelt élelmiszer-felügyeleti díjként. Ez a Tesconak durván 10 milliárdos pluszterhet, a Sparnak pár milliárddal kevesebbet jelent. Márpedig ez – még ha nyereséges is lenne a hipermarket – szinte biztosan veszteségbe taszítja azt – az egyetlenként túléőnek tűnő Penny Market is vélhetően elbukna a díjon. Nem marad más megoldás, ha nem akar bezárni pár év múlva, hogy megemeli az árakat – ezzel ugyan elkerüli a bezárást, de a CBA, Coop, Reál malmára hajtja a vizet. Az árak emelésével aztán jó eséllyel elvész a versenyelőny, csökken a forgalom, jön a veszteség, majd ha mégegyszer, már zárhatnak is be. Ráadásul az egész herce-hurca végén az emberek majd drágábban jutnak a kenyérhez, sajthoz, liszthez és más élelmiszerhez

Kitiltanák Budapest közepéről a diszkontokat és nagyobb szupermarketeket

A kormány javaslata értelmében a világörökségi terület nagyvárosias lakóterületén (ezek sűrű beépítésű lakóterületek) tilos lesz diszkontot (400 négyzetméter felett), nagyméretű szupermarketet 2500-5000 négyzetméter), illetve hipermarketet (5000 négyzetméter felett) létesíteni és üzemeltetni. A bevezetendő tilalom két lépcsőben valósul meg: idén decembe 31-e után nem lehet ilyen egységeket nyitni világörökségi területen, az ott működő érintett kiskereskedelmi egységeknek pedig 2018 január 1-jéig be kell zárniuk. Ha ezek után is nyitva maradna ilyen üzlet, akkor a kereskedelmi hatóság elrendelé a jogsértő üzlet azonnal bezárását.

Varga javaslata értelmében a teljes budapesti belvárosból kiradírozhatják a diszkontokat – világörökségi terület nagyvárosias lakóterületei leginkább a főváros középső részére vonatkoznak –, ahogy azt a hvg.hu korábban írta, az Aldi és a Lidl lehet ez esetben a nagy vesztes (az Aldi mellesleg épp mostanában nyit majd üzletet a volt Úttörő Áruházban). Emellett még egy Spar-áruház, a Batthyány téren lehet érintett.

Ezekről a területekről űzik ki a diszkontokat:

A lila és piros területekről kellene menniük a diszkontoknak, hipereknek és nagy szupermarketeknek

Varga a vasárnapi zárva tartásnak ellene volt

A kiskereskedelmet a vasárnapi nyitva tartással igencsak keretek közé szorítani kívánó KDNP javaslatával Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egyáltalán nem értett egyet, szerinte meglepetést keltett a Nemzetgazdasági Minisztériumban a nagy üzletek vasárnapi zárva tartásáról szóló ötlet újra felmelegítése. A minisztérium álláspontja szerint Magyarország ma még nem olyan gazdag ország, ahol a legfontosabb probléma az, hogy vasárnap nyitva van-e valami vagy nincs. Ha a munkáltató meg tud állapodni a munkavállalóval, miért ne lehetne nyitva – tette hozzá november elején.

Amelyik cég két éven keresztül veszteséges lesz, vagy nulla profitot termel, annak a tervezet értelmében be kell zárnia üzleteit

Fülöp Máté

Varga nyomás alatt

A most, Varga által benyújtott törvényjavaslat azonban pár hete együtt mozgott a vasárnapi boltbezárásos, KDNP-s tervezettel. Ezek szerint a kormány a KDNP vasárnapi zárva tartásáról szóló törvényjavaslata mögé nem állt be egyértelműen – egyelőre egyeztetnek az ügyben, bár a miniszterelnök pár napja még a boltbezárást megfontolandó lépésnek tüntette fel –, addig most úgy fest, a kiskereskedelmet ilyen oldalról korlátozó javaslatot a kormány támogatja, sőt, maga Varga nyújtott be a törvénytervezet.

A kormány már eddig sem volt a nagy, külföldi tulajdonú áruházláncok barátja, hiszen például a plázastoppal – ez megtiltja Magyarországon a 300 nm-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi létesítmény (üzlet és bevásárlóközpont) építését, ill. 300 nm-nél nagyobb területűre való bővítését 2014 végéig –, illetve annak tervezett hosszabbításával és változtatásával az utóbbi években is leszabályozták, milyen áruház hol épülhet. Emellett az élelmiszer-felügyeleti díj emelése komoly terhet ró a szektorra, szintén a nagy nemzetközi láncok járhatnak így rosszul, a kiskereskedelem jelentős része a mostani változtatások nélkül is nehéz éveknek néz elébe.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!