Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A Duna Aréna mai állapotában nem fűthető, persze műszakilag meg lehetne oldani, de az több száz millió forintos felesleges kiadás lenne – nyilatkozta Fürjes Balázs kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos az InfoRádiónak. Csakhogy elképzelhető, hogy ezt a pénzt mégis rá kéne szánni az uszodára – mutatott rá a 444. Ugyanis tegnap Budapest megkapta a 2024-es rövidtávú vb rendezési jogát, azt pedig a versenynaptár szerint 2010 óta mindig decemberben rendezik.
A Duna Arénára eddig 46 milliárd forintot költöttek rá. Az uszoda most 15 ezer néző befogadására alkalmas, de a világbajnokság után jelentős részét elbontják, és csupán hatezer fős marad.
Nem igaz, hogy ne lenne fűtés – reagált a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja. Mint írták, csak a nyári vizes világbajnokság idejére a Duna Aréna alapépületéhez épített, majd a verseny után lebontásra kerülő ideiglenes részekben nincsen fűtés. Az ideiglenes részek lebontása után megmaradó alapépületben a hosszú távú fenntarthatóság és a környezettudatosság jegyében, több különböző rendszer együttesen biztosítja a létesítmény fűtését – írták.
A Duna Aréna alapépületében több különböző fűtési igény jelentkezik. Fűteni kell az létesítményt, a zuhanyzók, mosdók meleg vizét, a légkezelők által befújt friss levegőt és a medencék vizét is. A medencék vizét feltöltéskor fel kell fűteni, üzem közben pedig már csak tartani kell a hőmérsékletét.
Biztonsági okokból a távfűtési rendszert a maximális egyidejű teljesítményre méretezték, hogyha bármilyen okból az egyéb hőforrások közül bármelyik kiesne, akkor is biztosítható legyen az épület teljes fűtése.
