Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Heteken belül kiderülhet, hogy Brüsszel áldását adja-e a nyugati és a keleti piacon eltérő minőségben forgalmazott élelmiszerek jelölésére vonatkozó magyar javaslatra – írta a Magyar Idők.
Ha az Európai Bizottság pozitív választ küld hazánknak, a nagy multinacionális élelmiszergyártóknak kötelezően fel kell majd tüntetniük a csomagoláson, ha az adott márkatermék összetételében vagy minőségében eltér a más országokban kapható verziótól – mondta a lapnak Zsigó Róbert.
Az államtitkár szerint az élelmiszerek jelölésére vonatkozó szabályok uniós hatáskörben vannak, a tagállamoknak csupán szűk mozgásterük van. Azt remélik, hogy Brüsszel támogatni fogja az eltérő minőség jelölésére vonatkozó magyar javaslatot.
A nemrég napvilágot látott, úgynevezett húszpontos élelmiszer-minőségi stratégiával kapcsolatban Zsigó Róbert közölte, hogy az intézkedéscsomag egyik lényeges eleme – az élelmiszerkönyvi előírások szigorítása és a hatósági ellenőrzés fejlesztése mellett – a vásárlói tudatosság növelése, a szemléletformálás. Az eltérő minőségű élelmiszerek esetében is az a legfontosabb szempont, hogy a vásárlók tudják, mire kell figyelniük a választáskor.
Erre a feladatra a következő években több mint másfél milliárd forintot fordíthat a földművelésügyi tárca.
A jelölések mellett a védjegyek piacán is rendet tennének, ma ugyanis számtalan minőséget garantáló jelölés van forgalomban. Nagyon sokféle védjegyet használnak a magyar piacon, amelyekről az emberek egyre kevésbé tudják eldönteni, hogy melyik védjegy mit garantál. Ezért is fontos, hogy megkeressék azokat a pontokat, ahol egyszerűsíteni lehet a rendszeren – mondta.
Emellett megerősítik a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet is, a rendszer pedig egy S-QR-kód-alapú hátteret is kap, amely segítségével a vásárlók egy kattintással minden fontos információt megtudhatnak az adott termékről.
