A munkánkat elvehetik az okos robotok, de az életünket nem

„Kínát sokáig azért választották befektetési helyszínként a nyugati vállalatok, mert olcsó volt a munkaerő és lazán tartották a környezetvédelmi előírásokat. Mára ezek az előnyök elpárolgóban vannak: nőnek a munkabérek és szigorodnak a szennyezést korlátozó szabályok. Kína mégsem lesz a robotizáció és a mesterséges intelligencia (AI) elterjedésének a vesztese – állította budapesti előadásán Raymond Ma, a Fidelity nemzetközi alapkezelő szakértője. 

Erős oktatás, erősödő középosztály a túlélés titka 

Ma azzal érvelt, hogy Kínában minden évben több millió jól képzett szakember – többek között számítógépes fejlesztő, IT-szakemberek és programozó – végez, s mivel még nincs elég munkájuk, viszonylag alacsony a bérük, s így vonzóak lesznek a növekvő munkaerőhiánnyal küszködő külföldi vállalatok számára. Kínát részben ezek a jól képzett, tömegesen piacra lépő szakemberek viszik majd előre – a kínai okostelefonokon az amerikai iPhone-nál hamarabb jelentek meg a legújabb fejlesztések, például az arcfelismerő rendszer – hangsúlyozta Ma. Szerinte a másik mozgató erő a tartósan növekvő fogyasztás lesz: a világ legnépesebb országában továbbra is növekszik a középosztály, amely egyre magasabb jövedelemmel rendelkezik, s évről évre többet költ. 

AFP / Xinhua News Agency / Liu Junxi

Ma azt is hangsúlyozta, hogy közben hatékonyabbá is válik az ország ipara. Évekig súlyos gondot jelentett, hogy a termelő vállalatok túlkapacitásokat halmoztak fel, s emiatt romlott a hatékonyság. “Korábban a helyi vezetés feladata lett volna a kapacitások csökkentése, ám a helyiek nem igazán voltak érdekeltek ebben, mert nem akarták, hogy növekedjen a munkanélküliség. Most viszont a feladatot a központi hatalom vette át: több ezer ember járja az országot, és a környezetvédelmi szabályokra hivatkozva egyszerűen kikapcsolják az áramot a feleslegesnek ítélt üzemekben” – mondta a kínai elemző. 

Ha Kína nyer, ki veszít? 

Az amerikai jövőkutató, Martin Ford szerint a következő 15-20 évben gyökeres változásokon megy át a társadalom a robotizáció és az AI térnyerése miatt, s ha az emberiség nem talál választ a kihívásokra, súlyos válságba kerülhetnek a leginkább érintett országok, illetve társadalmi rétegek. Ford úgy véli, a különféle folyamatok állandó ismétléséről szóló állásoknak nincs jövőjük, mert ezekben a szakmákban a robot és a mesterséges intelligencia veszi majd át a munkaköröket. A kreativitást, új ötleteket követelő munkaköröknek vannak jó esélyeik a túlélésre. Vagy azoknak, amelyek az emberi kapcsolatok kezeléséről, például a beteg-orvos kapcsolatok új alapokra helyezéséről szólnak. A fizikai munkák közül is csak azok maradhatnak meg, amelyeket kiszámíthatatlan, állandóan változó körülmények között végeznek. Például a villany- vagy vízvezeték-szerelők munkáját még jó ideig nem lehet robotokra bízni.

 Hozzá kell szoknunk a változásokhoz, leginkább ahhoz, hogy vélhetően jóval kevesebb lesz a munkahely. A megoldások egyike lehet például a garantált alapjövedelem bevezetése, ami azt jelenti, hogy legalább egy minimális szintet sikerül mindenki számára szavatolni 

– mondta Ford a HVG-nek adott nyilatkozatában, s hangsúlyozta: ha sikerül elejét venni a válságoknak, akkor szebb jövő vár az emberiségre. „A robotizáció és a mesterséges intelligencia ugyanis rengeteg jó dolgot is hozhat: korszakalkotó tudományos áttörések várhatóak az orvostudományban, s a többi területen is” – mondta Ford.

 Ki lesz a főnök? 

Az amerikai jövőkutató szerint nem várhatóak komoly nézeteltérések a hús-vér és a robot alkalmazottak között. „A különféle felmérések szerint az emberek jobban bíznak a robotokban, mint kellene, hajlamosak vagyunk arra, hogy elvégezzük azt a feladatot, amelyet a mesterséges intelligencia oszt ki nekünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy humanoid robotok fognak parancsolgatni a hús-vér alkalmazottaknak.  Egységes rendszert alkot majd az ember és a mesterséges intelligencia, már most sok jele van annak, hogy az algoritmusok alapján működő rendszerek jobb döntéseket hoznak, mint a hús-vér menedzserek” – magyarázta.

AFP / Sputnik / Evgenya Novozhenina

Az embernek még van 25 év előnye 

A német AI-fejlesztő, Jürgen Schmidhuber úgy véli, 25 éven belül a mesterséges intelligencia képességei túlhaladják majd az emberi értelmet. A svájci Luganóban lévő laboratóriumában Shmidhuber most a csecsemők szintjén lévő AI-knél tart. Ezek valódi intelligenciával rendelkeznek, megpróbálják önállóan felfedezni a körülöttük lévő világot. A most működő, Schmidhuber-féle AI-k egymilliárd idegsejti kapcsolattal rendelkeznek, míg az embereknél százezerszer több ilyen kapcsolat létezik. A tudós szerint 5-7 éven belül az általa fejlesztett AI-k felnőnek az állatok szintjéig, s 25-30 év kell az emberihez mérhető gondolkodási képesség eléréséig. A The Guardian című brit lapnak nyilatkozó tudós azt hangsúlyozza, azért biztos a dolgában, mert az emberiség történelme azt mutatja, a tudás szintje exponenciálisan emelkedik, s ha folytatódik ez a trend, 2050-re jön el a konvergencia ideje, azaz az, hogy a gépek emberihez hasonló agyi képességekkel rendelkeznek majd. 

Nem lesz Terminátor-sztori 

A német tudós sokat által vitatott elképzelései szerint 2050 után az AI fokozatosan önálló életet kezd majd, s olyan világokban is megveti a lábát, ahol az embereknek nem lenne esélyük a túlélésre. Schmidhuber szerint alaptalanok azok a félelmek, amelyek szerint az emberek előbb-utóbb feleslegesé válnak a gépek számára, így azok fellázadnak, s kiirtják megteremtőiket. „Mint minden tudóst, az AI-t is érdekelni fogja az élet és a civilizáció eredete. Az érdeklődés egy idő után csökkeni fog, s annak köszönhetjük majd a biztonságunkat, hogy nem fogjuk érdekelni őket. Körülbelül annyira fognak ránk figyelni, mint mi most a hangyákra” – vélekedett Schmidhuber.