Több mint 16 százalékkal nőtt az egy órára jutó munkaerőköltség Magyarországon az első negyedévben. Ez a legmagasabb érték az uniós mezőnyben, egyedül Bulgáriában volt még két számjegyű növekedés. A kiugró magyarországi bővülés a fegyverpénz hatásának köszönhető.
Három éve stagnál a magyar gazdaság, és két fő motorjának újraindítására aligha van lehetőség. A GKI viszont talált egy tényezőt, amiben még jelentős tartalékok vannak. Melegen ajánlják, hogy erre célozzon gazdaságpolitikájával a Magyar-kormány.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a cégek jelentős részének 2026 a túlélésről fog szólni. A 2023 óta elhúzódó, időnként enyhe recesszióba is hajló gazdasági stagnálás egyre inkább kimeríti a vállalatok erőforrás-tartalékait, amelyeket a korábbi évek válságjelenségei (alapanyaghiány, COVID, energiaválság és devizaválság, majd az ezt követő extra magas infláció) már amúgy is jelentősen próbára tettek. Ebben a helyzetben – a megfelelő túlélési stratégiák kidolgozása érdekében – különösen fontos előre beazonosítani azokat a jövőbeli fejleményeket, amelyek az év során alapvetően befolyásolhatják a cégek működését. Ezek közül Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója a munkaerőpiac aktuális tendenciáit tekinti át.
A technológiai fejlődéssel párhuzamosan 2030-ig a munkavállalók jó hatvan százaléka át- és továbbképzésre szorulhat. Ehhez a munkáltatóknak időt és motivációt kell biztosítaniuk.
A mesterséges intelligencia megjelenésével elkerülhetetlenné vált, hogy a vállalatok új működési stratégiákat alkossanak – ezt vallja a nemzetközi tapasztalatait ma már itthon kamatoztató Koltai Balázs. A digitális transzformációs vezetővel az AI-megoldások üzleti hasznosításáról, a munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól és a technológiában rejlő veszélyekről is beszélgettünk. Koltai Balázs részt vesz az AI Talks by HVG & Amazing AI konferencián november 20-án, a Bálnában, ahol vállalatvezetők kerekasztal-beszélgetését moderálja majd.
A HR-technológia rohamosan fejlődik, a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet játszik az új munkaerő toborzásában és a régi kollégák megtartásában, a vállalati folyamatok racionalizálásában.
Tavaly decemberben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző évihez képest 16 ezer fővel, 4 millió 678 ezer főre mérséklődött. A hónapban decemberében a munkanélküliek száma 210 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt.
A gazdasággal kapcsolatos optimista várakozásokat tükrözi, hogy a hazai cégek több mint harmada munkaerőfelvételt tervez jövőre. Vannak azonban kivételek, mint a kormány számára különösen kedves és a magyar gazdaságban is komoly szerepet játszó autóipari ágazatban aktívak.
Az uniós túlzottdeficit-eljárásban beadott költségvetési terv szerint a magyar kormány 500 ezer új munkahellyel számol 2030-ra. Addigra a munkaerőtartalék optimista számítás szerint is csak 250 ezer fő lesz, tehát vendégmunkások nélkül nem lehet majd betölteni az új munkahelyeket. A kormány a 20-64 éves korcsoportban nem számít a foglalkoztatottak számának érdemi növekedésére, így a fiatalok és az idősebbek (főleg nők) töltenék be az új állásokat.
Milyen a magyar munkaerő minősége, hogyan változtak a munkavállalói preferenciák, és mire panaszkodnak a munkaadók a fiatalabb generációval kapcsolatban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gazsi Attilával, aki az elmúlt időszakban nemcsak vállalkozóként ért el jelentős sikereket, hanem a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) meghatározó alakjává is vált.
Csaknem egy éve csökken a keresetek értéke, amit némiképp váratlanul a miniszterelnök is elismert, viszont gyors javulást ígér. Ám bármennyire szépen csillognak majd a decemberi ár- és béradatok, az elmúlt év veszteségeit nem pótolhatják – olvasható az e heti HVG-ben.
7800 munkakört válthat ki az elkövetkező öt évben a mesterséges intelligencia az IBM-nél, mondta Arvind Krishna, a vállalat vezérigazgatója, aki azt is megnevezte, hogy mely pozíciók lehetnek veszélyben.
Ugyan csütörtök este a HVG Állásbörze véget ért a Papp László Budapest Sportarénában, péntek estig a munkaadók még várják az álláskeresőket az élő online állásbörzén. 120 kiállító, 3000 állásajánlat, webelőadások és chatelés a munkaadókkal.
Annyi szabálytalanság derül ki az akkumulátorgyártók foglalkoztatási körülményeiről, hogy a kormány külön munkacsoport létrehozását kezdeményezte miatta. A veszélyes üzemek elleni tiltakozások az Orbán-féle társadalompolitikai vízió visszásságaira is rámutatnak.
Tavaly ősz után újra megrendezi hibrid állásbörzéjét a HVG. Április 26–27-én a Papp László Budapest Sportarénában személyesen találhatják meg a munkaadók új kollégáikat, míg az ezzel párhuzamosan futó online állásbörze április 28-ig tart. Kiállítóként még nem késő standot foglalni és érdemes sietni, a legjobbak gyorsan elkelnek. Megmutatjuk, mit lehet kihozni a HVG Állásbörzéből.