Eltöröltek egy 49 éves szabályt, de nálunk alig van hatása

Jelentősen megváltoztak a cukorrépa-termesztés és a cukorgyártás feltételei az EU-s cukorkvóta szeptember 30-i megszűnése után. Szakértők szerint a magyar termelés és feldolgozás mennyiségét az intézkedés érdemben nem érinti, de a cukor árát az EU-ban mérsékelheti.

  • MTI MTI
Eltöröltek egy 49 éves szabályt, de nálunk alig van hatása

Azzal, hogy immár korlátozások nélkül termeszthető cukorrépa és állítható elő cukor az unió országaiban, Magyarországon várhatóan nem nő majd számottevően a cukorrépa termőterülete, az előállított cukor mennyisége. A cukorrépa-termelés ugyanis csak jelentős állami támogatás mellett gazdaságos – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára.

Az országban új cukorgyár építésének nincs elvi akadálya, azonban a kvótakivezetés utáni időszakban a termelés gazdaságossá tétele fokozott erőfeszítésekkel és kockázatokkal jár. Az új gyár nagyjából 80-100 milliárd forintra becsült építési költségének megtérülése jelen piaci körülmények között kérdéses – tette hozzá.

Úgy vélte, a cukorkvóta kivezetése nyomán az uniós cukorár mindinkább a világpiaci folyamatokhoz fog igazodni, és várhatóan erősödni fog az áringadozás. Az ebből fakadó esetleges negatív hatások kivédését szolgálja szerinte az uniós piacfigyelő rendszer és a továbbra is rendelkezésre álló intervenciós eszközök, amelyek hatékony alkalmazását a magyar kormány elvárja az uniós intézményektől.

Magyarországon a cukorrépa termőterületét hosszabb távon a piaci szereplők stratégiája határozza meg, amelyet elsősorban a világpiaci folyamatok függvényében alakítanak ki. A magyar kormányzat mindent megtesz azért, hogy a hazai termesztésnek kedvező jogszabályi környezet – különösen a termeléshez kötött támogatás nyújtásának lehetősége – a jövőben is fennmaradjon, ez ugyanis feltétele az alapanyag megtérülő termesztésének – mondta az államtitkár.

A magyar cukorgyártás gazdaságossága a kvótarendszer megszűnését követően elsősorban a cukor világpiaci árától függ majd, ami nehezen jelezhető előre. De a szaktárca nem számol azzal, hogy akár a termelés, akár a feldolgozás megszűnne Magyarországon.

Ellenkezőleg, az európai cukortermelés volumene becslések szerint mintegy 5 százalékkal nőni fog, így cukorhiánnyal bizonyosan nem kell számolni. Az elmúlt évek kaposvári fejlesztései hatékonyabbá tették az üzem működését, megerősítették helyzetét az európai piacon – jegyezte meg Czerván György.

A szakértők szerint ugyanakkor felfuthat az izoglükóz gyártása, amihez rendelkezésre áll a szükséges alapanyag, a kukorica. A feldolgozó kapacitás is bővül, például épül egy feldolgozó üzem Tiszapüspökiben – tette hozzá az államtitkár.

Kelemen István, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége (CTOSZ) főtitkára hozzátette, hogy a kvótarendszer megszűnésével a magyar cukorrépa-termesztésben és -feldolgozásban 2020-ig nem várható változás, mivel addig van termeléshez kötött támogatás, amely évente 8 millió euró – mintegy 2,4 milliárd forint –, a támogatható terület pedig 19 ezer hektár. A várható termeléshez kötött támogatás mértéke ebben az évben hektáronként 144 000 forint.

Idén a kaposvári cukorgyár részére 15 600 hektáron termelnek cukorrépát, amely a gyár alapanyag-szükségletét elégíti ki, ezen kívül 2000 hektáron termelnek a horvátországi eszéki és verőcei cukorgyáraknak.

Az 1968-ban bevezetett kvótarendszer az európai termelőknek jelentős támogatást biztosított, ezzel védte az ágazatot az alacsonyabb világpiaci ártól. Ennek megszüntetését célozta meg az uniós cukorreform, amelynek intézkedései 2006. július 1-jén léptek hatályba főként Európában a cukor árának csökkentése, és az unió támogatott cukorkivitelének megszüntetése érdekében.

A reform részeként támogatták a cukorrépa-termelőket és cukorgyártókat, akik felhagytak e tevékenységgel, lemondtak a támogatott kvótáról. Az unió 2013-ban döntött a kvótarendszer, az Európai Unió cukorpiaci rendtartása megszűnésének 2017. szeptember 30-i időpontjáról.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek