Kiszervezi védelmi ipari érdekeltségeit a magyar állam
Mely cégeket érint az N7 Holding és a 4iG csoport közötti előzetes megállapodás? Milyen lehetőségeket tartogat az ágazat a hazai beszállítóknak?
Azzal, hogy immár korlátozások nélkül termeszthető cukorrépa és állítható elő cukor az unió országaiban, Magyarországon várhatóan nem nő majd számottevően a cukorrépa termőterülete, az előállított cukor mennyisége. A cukorrépa-termelés ugyanis csak jelentős állami támogatás mellett gazdaságos – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára.
Az országban új cukorgyár építésének nincs elvi akadálya, azonban a kvótakivezetés utáni időszakban a termelés gazdaságossá tétele fokozott erőfeszítésekkel és kockázatokkal jár. Az új gyár nagyjából 80-100 milliárd forintra becsült építési költségének megtérülése jelen piaci körülmények között kérdéses – tette hozzá.
Úgy vélte, a cukorkvóta kivezetése nyomán az uniós cukorár mindinkább a világpiaci folyamatokhoz fog igazodni, és várhatóan erősödni fog az áringadozás. Az ebből fakadó esetleges negatív hatások kivédését szolgálja szerinte az uniós piacfigyelő rendszer és a továbbra is rendelkezésre álló intervenciós eszközök, amelyek hatékony alkalmazását a magyar kormány elvárja az uniós intézményektől.
Magyarországon a cukorrépa termőterületét hosszabb távon a piaci szereplők stratégiája határozza meg, amelyet elsősorban a világpiaci folyamatok függvényében alakítanak ki. A magyar kormányzat mindent megtesz azért, hogy a hazai termesztésnek kedvező jogszabályi környezet – különösen a termeléshez kötött támogatás nyújtásának lehetősége – a jövőben is fennmaradjon, ez ugyanis feltétele az alapanyag megtérülő termesztésének – mondta az államtitkár.
A magyar cukorgyártás gazdaságossága a kvótarendszer megszűnését követően elsősorban a cukor világpiaci árától függ majd, ami nehezen jelezhető előre. De a szaktárca nem számol azzal, hogy akár a termelés, akár a feldolgozás megszűnne Magyarországon.
Ellenkezőleg, az európai cukortermelés volumene becslések szerint mintegy 5 százalékkal nőni fog, így cukorhiánnyal bizonyosan nem kell számolni. Az elmúlt évek kaposvári fejlesztései hatékonyabbá tették az üzem működését, megerősítették helyzetét az európai piacon – jegyezte meg Czerván György.
A szakértők szerint ugyanakkor felfuthat az izoglükóz gyártása, amihez rendelkezésre áll a szükséges alapanyag, a kukorica. A feldolgozó kapacitás is bővül, például épül egy feldolgozó üzem Tiszapüspökiben – tette hozzá az államtitkár.
Kelemen István, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége (CTOSZ) főtitkára hozzátette, hogy a kvótarendszer megszűnésével a magyar cukorrépa-termesztésben és -feldolgozásban 2020-ig nem várható változás, mivel addig van termeléshez kötött támogatás, amely évente 8 millió euró – mintegy 2,4 milliárd forint –, a támogatható terület pedig 19 ezer hektár. A várható termeléshez kötött támogatás mértéke ebben az évben hektáronként 144 000 forint.
Idén a kaposvári cukorgyár részére 15 600 hektáron termelnek cukorrépát, amely a gyár alapanyag-szükségletét elégíti ki, ezen kívül 2000 hektáron termelnek a horvátországi eszéki és verőcei cukorgyáraknak.
Az 1968-ban bevezetett kvótarendszer az európai termelőknek jelentős támogatást biztosított, ezzel védte az ágazatot az alacsonyabb világpiaci ártól. Ennek megszüntetését célozta meg az uniós cukorreform, amelynek intézkedései 2006. július 1-jén léptek hatályba főként Európában a cukor árának csökkentése, és az unió támogatott cukorkivitelének megszüntetése érdekében.
A reform részeként támogatták a cukorrépa-termelőket és cukorgyártókat, akik felhagytak e tevékenységgel, lemondtak a támogatott kvótáról. Az unió 2013-ban döntött a kvótarendszer, az Európai Unió cukorpiaci rendtartása megszűnésének 2017. szeptember 30-i időpontjáról.
