Az amerikai ügyészséggel egy vádalku keretében együttműködő Reza Zarrab azt állítja, hogy Erdogan még miniszterelnökként személyesen engedélyezett tranzakciókat Teheránnal, lehetővé téve így az iszlám köztársaságnak, hogy dacára az amerikai büntetőintézkedéseknek, a gáz- illetve olajeladásokból származó bevételeit külföldön elkölthesse.

Zarrab első alkalommal csütörtökön beszélt arról, hogy az ügyletekben az általa korábban említett Halkbankon kívül a Ziraat Bank és a VakifBank is részt vett. A Ziraat Bank időközben cáfolta az állítást, és azt közölte, hogy tartják magukat a nemzetközi szabályokhoz.

A vádlottak padján egyedül Mehmet Hakan Atilla ül, a Halkbank volt alelnöke, aki viszont tagadja az ellene felhozott vádakat. Az ügyben összesen kilenc ember ellen emeltek vádat.

Zarrabot 2016 márciusában vették őrizetbe az amerikai hatóságok egy floridai útján, Atillát pedig egy évvel később. Az ügy további gyanúsítottjai, így Zafer Caglayan volt gazdasági miniszter is külföldön tartózkodik.

A szerdai tárgyalási napon Reza Zarrab tanúvallomásában azt mondta, hogy összesen mintegy 50 millió dollárral vesztegette meg Zafer Caglayant, aki ezért cserébe segített neki a Halkbank török állami bankon keresztül aranyat olajért sémájú alkukat lebonyolítani Teheránnal.

A gazdasági tárca volt vezetője a profitok felével részesedett az ügyletekből - tette hozzá az aranykereskedő. Az egyezségük értelmében Zarrab közvetlenül együttműködhetett a Halkbankkal, amely nagy mennyiségű iráni pénzeket kezelt.

Caglayan a vádhatóság szerint az amerikai pénzügyi rendszer igénybevételével bonyolította le a több száz millió dolláros tranzakciókat.

Az ügyészség azt állítja, hogy a 2010 és 2015 között történt ügyletekben az iráni és a török kormányok mellett magas rangú tisztségviselők, illetve a két ország bankjai is részt vettek, Caglayan pedig élelmiszer- és gyógyszerrakományokként leplezett valójában nemesfém és készpénz szállítmányokat.