Gulyásék nem aggódnak a Fidesz támogatottsága miatt, nem halasztják el a választást – élőben a kormányinfó
Gulyás Gergely és Vitályos Eszter válaszol az újságírók kérdéseire.
A thaiföldi halászok évszázadokon át banánlevelekbe csomagolták a tengerre kivitt ebédjüket, és ha végeztek a falatozással, a vízbe hajították a szemetet. Ez nem is okozott bajt: a levelek lebomlottak, a halak pedig az utolsó maradványokat is eltüntették. Az utóbbi évtizedekben viszont elterjedt a műanyag fólia használata, és immár milliónyi műanyaggalacsin lebeg a vízen. A planktonok ugyan lassan a műanyagot is eltüntetik, ám az apró élőlényeket megeszik a halak, így a fólia végül visszakerül az emberek tányérjára.
A thaiföldi példa is mutatja, mekkora gondot jelent világszerte a csomagolási hulladék. Az USA-ban például – amely az EU-val megegyező mértékben járul hozzá a globális szeméttermeléshez – a szilárd hulladék harmadát a csomagolóanyagok teszik ki. A tengereknek a nagy áramlások által körülölelt nyugodt részein már országnyi méretű szemétszigetek jöttek létre műanyag palackok milliárdjaiból.
HVG
Pedig az 1980-as évek eleje óta egyre szigorúbb törvények szabályozzák a hulladékok kezelését, és a multinacionális nagyvállalatok jó része igyekszik környezetbarát és fenntartható csomagolásba bújtatni a termékeiket. Eltűntek például azok a szinte páncélvastagságú műanyag palackok, amelyekbe harminc évvel ezelőtt töltötték az üdítőket, és vékonyabbá váltak a mosószeres flakonok is. A fém és a fa helyét egyre inkább a hullámpapír veszi át.
„A hullámkarton teljes mértékben fenntartható csomagolás, majdnem százszázalékosan megoldott a visszagyűjtése és az újrahasznosítása. A feldolgozás során keletkező papírhulladék közvetlenül a papírgyárakba jut vissza alapanyagként, és ezt a gyárak tanúsítással rendelkező, felelősségteljes erdőgazdálkodást folytató beszállítóktól vásárolt elsődleges rosttal egészítik ki” – mondja Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője. Hozzátéve: a hullámpapír gyártásának folyamata is „zöldül”: az új berendezések megjelenésével javul az energiahatékonyság, és csökken a vízfelhasználás. Szerinte a következő években is folytatódik a papír és a hullámpapír térnyerése az értékesebb és nehezebben újrahasznosítható alapanyagok rovására.
„Tovább halad a csomagolások homogenizálása, azaz a fa és a műanyag összetevők kiváltása, így még egyszerűbbé válik a visszagyűjtés és az újrahasznosítás”
– magyarázza.
„A jövőben tovább növekszik a száz százalékban újrahasznosított papírok felhasználása is, az ezekből készült csomagolások minimális mértékben terhelik a környezetet, mivel nem szükséges fa felhasználása” – mondja Miklós Zsolt. Szerinte a hullámpapír fenntarthatóságát az is növeli, hogy a rohamosan fejlődő robottechnika és információtechnológia a gyártásban is teret nyer, s tovább csökken az energiafelhasználás.
Az évről évre szigorodó szabályozás, a vállalati újítások és a környezetvédő civil szervezetek megerősödése eredményeként jelentősen emelkedett az újrahasznosított anyagok aránya. Az EU-s átlag a másfél évtizeddel ezelőtti 55 százalékkal szemben ma 66 százalék. Az élen Belgium áll 81, az utolsó helyen pedig Málta 41 százalékkal. Magyarország, ahol egy emberre évente 100 kilogrammnyi csomagolóanyag-hulladék jut, 52 százalékkal a középmezőnyben helyezkedik el. A hulladék termelésében egyébként Németország az első – fejenként 220 kilogrammal –, de ott ebből 160 kilogrammot újra is hasznosítanak.
HVG
Az internetes kereskedelem további változást hozhat. Korábban a hagyományos áruházakban válogató vásárlókat sokszor szándékosan túlméretezett dobozokkal is igyekeztek rávenni a pénzköltésre. Az internetes boltokban viszont a vevők csak az áru képét látják, így a csomagolás egyedüli funkciója a termék megóvása a sérülésektől. A fordulat azonban még nem látványos, hiszen a folyamatos bővülés ellenére az e-kereskedelem még alig több mint tíz százalékát teszi ki a világ kiskereskedelmének.
A ma elterjedt újrahasznosítható anyagok mellett alternatív megoldások is megjelentek. Ilyen például a bioplasztik, az általában magától lebomló újfajta műanyag, amelyet használt étolajból, cellulózból vagy növényi hulladékból állítanak elő. A nedvességtől védendő áruk csomagolására pedig egyre többet alkalmazzák a vízzáró és egyúttal reciklálható bevonatokat, amelyek kiválthatják a jelenleg használt, kidobásra ítélt anyagokat.
A lebomló védőréteg használata hosszabb távon akár a műanyag üdítőitalos üvegeket is feleslegessé teheti. A 360 Paper Water Bottle nevű startup például olyan, újrahasznosított papírból készült, vízzáró filmréteggel bevont palackot gyárt, amely hosszabb tárolás esetén sem ázik át. A tervezők az ugyancsak papírból készült kupakra is figyeltek: a palack oldalán lévő fülre rögzítették, így nem kell külön-külön összeszedni az elhajigált kupakokat.
A cikk a HVG 2017/41. számában jelent meg.
