EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Nem csak az államadósság, de a Brüsszel elleni újabb csatáját is elvesztette a kormány – ismerte el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter keddi sajtótájékoztatóján. A Portfolio által idézett nyilatkozata szerint a politikus azt közölte: „a gazdasági tárca már az Eximbank adataival kiegészítve számolta ki az államadósság alakulását”.
Az Eximbank forrásállományának beszámolása az adósságba egy két éve tartó vita lezárása. Az Eurostat 2016 elején tartott magyarországi vizsgálata után jelezte, hogy az új államháztartási rendszer előírásai szerint úgynevezett foglyul ejtett intézménynek tekinti az állami tulajdonban levő bankot, így annak állománya valójában az államháztartás része. A kormány (és a KSH) ezt vitatta, végül tavaly augusztusban egy tanácsadó testület mindössze egyetlen szavazattal az uniós véleményt támogatta.
Ugyancsak a Portfolio november közepén írt arról, hogy a kormány eleget tesz az uniós statisztikusok kérésének, de csak a választások után számolják át az adósságszámot, amelynek mértéke több mint 2 százalékkal ugorhat meg. Varga Mihály azonban már most is arról beszélt, hogy a 2016-os államadósság megugrik – vagyis nem a választásokat várták meg, csupán az év végét, amely kulcsdátum az adósság esetében. A 2016-os adat eddig 73,9 százalék volt, most hirtelen 76 százalék lett, a 2017-es, 72,4 százalékos tervvel szemben az új adat 74,5 százalék lehet.
A bejelentés felülírja azt a kormányhatározatot is, amely december utolsó napjaiban jelent meg a központi költségvetés egyenlegének és az államadósságnak a 2018-2020-ra tervezett összegéről. Az azonban ebből is látszik: a kormány ugyan jelentős, 3 százalékpontot meghaladó csökkenéssel számol, ám az adósság összege továbbra sem fog csökkenni, pedig korábban ezt tűzték ki célul.
Az adósságpálya alakulásáról a Portfolio cikkében olvashat.
