Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Törvénymódosítást kezdeményez az LMP és az MSZP a devizahitelesek megsegítésére. A módosítást támogatja a január közepén megalakult adóskamara is, akik újabb demonstrációt is terveznek. A Fidesz és a kormány szerint nincs szükség törvénymódosításra, de folyamatosan vizsgálják az adósok helyzetét – hangzott el a keddi RTL Híradóban.
Az LMP és az MSZP egymástól függetlenül, másfél óra eltéréssel jelentette be kedden, hogy újraszámolnák a devizahitelesek tartozását.
Az MSZP-s Szakács László szerint azt javasolják, hogy a devizahiteleket a felvételkori árfolyamon váltsák át, valamint legyen benne a jogszabályban az úgynevezett elsétálás joga, vagyis a bank elégedjen meg az ingatlannal akkor is, ha annak ára nem fedezi egyébként a teljes tartozást.
A devizahiteleket 2014 novemberében forintosították az akkori piaci árfolyamon, ami jóval magasabb volt, mint az az árfolyam, amelyen évekkel korábban a legtöbben felvették a hitelt. Ha a felvételkori árfolyamon számolnák újra a hiteleket, az a törlesztőrészletek újabb csökkenésével járna.
Ez szerepel van az LMP törvényjavaslatában is. Hadházy Ákos társelnök a frissen alakult adóskamara képviselőjével tartott sajtótájékoztatót. Ravasz László azt mondta: március 11-ére demonstrációt akarnak szervezni az ügy érdekében.
Nehéz kiszámolni, hogy a két tervezet megvalósítása mennyi közpénzbe kerülne, mivel mindenki más és más árfolyamon vette fel a hitelét. Az biztos, hogy több százmilliárd forintról lenne szó. Az ellenzéki pártok az MNB nyereségét fordítanák erre a célra.
A Fidesz szerint nincs szükség törvénymódosításra, de ha lesz, a kormány majd kezdeményezi azt. Április 30-ig tart a kilakoltatási moratórium, addig az érintettek biztonságban vannak. A Nemzetgazdasági Minisztérium sem tart szükségesnek azonnali törvénymódosítást.
