Kisorsolták az UEFA Nemzetek Ligájának csoportbeosztását. Magyarország egy háromnegyed részt finnugor csoportba került, Finnországgal, Észtországgal és Görögországgal játszik a válogatottunk. Az új európai focieseményt két év alatt bonyolítják le, négy csapatnak ez lehet a vigaszág, ahonnan kijuthat a 2020-as Eb-re, ha a selejtezők nem sikerülnek jól. A terv most az, hogy kétévente rendezik majd meg a Nemzetek Ligáját, de ezt az ötletet még újragondolhatják, ha látják, mennyire sikeres az első próbálkozás.

A 2016-os Európa-bajnokság már tökéletesen megmutatta, hogy bejött az UEFA nagy húzása, és megéri minden eddiginél több tétmeccset játszani. A Nemzetek Ligáját egy igencsak egyszerű megfontolásból hozták létre:

a barátságos meccs unalmas.

Ezt pontosan érzik a magyar válogatott szurkolói is. Hiába voltunk például teljesen esélytelenek az idei vb selejtezőin a kijutásra, 2016 és 2017 minden tétmeccsére összejött így is a tömeg, a barátságos meccsekre pedig szinte sosem. Jellemző például, hogy amikor 2016 novemberében három napon belül két meccset is lejátszott a válogatott, Andorra ellen gyakorlatilag telt ház volt a Ferencváros stadionjában, míg két nappal később ugyanott a jóval nevesebb Svédország ellen még bőven voltak szabad helyek.

A Magyarország - Svájc vb-selejtező mérkőzésén 2016 októberében

Túry Gergely

Tavaly két hazai barátságos meccs volt: a magyar-oroszra még épp meglett a félház, 12 ezer nézővel, Costa Rica ellen viszont tízezren sem voltak kint. Még nagyobb volna a különbség, ha a Groupama Arénába 22 ezernél több néző is bemehetne. A régi Puskásban láthattuk, hogy egy-egy tétmeccsre 35-40 ezren is szívesen vettek jegyet, míg a barátságos meccseken általában pár ezren voltak csak kint, amikor éppen nem egy világklasszis ellenfél érkezett.

Megéri-e beengedni a kiscsapatokat?

Az UEFA nem véletlenül döntött úgy, hogy több tétmeccs kell, ennek viszont egyértelmű a kockázata is, a gyengébb csapatoknak többet kell játszaniuk. Amikor kitalálták, hogy az Eb 16 helyett 24 csapatos legyen, a nagy kérdés az volt, elvész-e a nézők türelme azzal, hogy felhígul a mezőny. A válasz teljesen egyértelmű lett, a tévében pontosan ugyanúgy követték a nézők az Eb meccseit, mint korábban. Azt pedig a saját példánkon is láthattuk, hogy mekkora fociláz törhet ki egy olyan országban, amelynek a korábbi, 16-os mezőnybe nem sok esélye lett volna kijutni. A matematika tényleg nem bonyolult itt: lehet, hogy például Spanyolországban nem tapadtak nézők tízmilliói a képernyőre a magyar-osztrák meccs alatt, de ezt az UEFA számára ellensúlyozta az, hogy mekkora üzlet lett hirtelen a foci Magyarországon és Ausztriában (ahogy a többi, újonnan belépett résztvevőnél is).

A minőségnél fontosabb a mennyiség – ezt nem mondták ugyan ki, de gyakorlatilag elismerte az UEFA is azzal a rendszerrel, ahogyan a Nemzetek Ligájából ki lehet jutni az Eb-re. A szisztéma bonyolult, de annyi biztos: Európa 16 leggyengébb csapata közül egy mindenképp ott lesz az Eb-n, és a 25-39. legerősebbek közül is kijut egy.

A több meccs azt is jelenti, hogy drágább a szervezés, de még így is megérte. 2016-ban az Európa-bajnokság 917 millió euró tiszta hasznot hozott az UEFA-nak, ami óriási rekordot jelentett, csak a négy évvel korábbi Eb-hez képest 193 millió euróval nőtt a nyereség. Ez azt jelenti: meccsenként közel 18 millió euró maradt a szövetség kasszájában. A bevétel pedig harmadával nőtt 2012-höz képest. Ez már előre vetít valamit abból is, hogy miért lehet sikeres a Nemzetek Ligája, hiszen a befolyt 2,1 milliárd euró több mint fele, 1,1 milliárd euró a tévéközvetítési jogokból jött be. A korábbinál jóval több csatorna szerette volna közvetíteni az Eb-t, az UEFA pedig hússzal több tétmeccsért kérhetett tőlük pénzt. Eközben a szponzoroktól 530, a jegyeladásból pedig 441 millió euró jött be.

Túry Gergely

De nagy üzletet hoztak már a selejtezők is. Az UEFA 2015/16-ról szóló jelentésében úgy számoltak, hogy a legutóbbi Eb-kvalifikáció 507 millió euróval hizlalta a szövetség kasszáját. (A vb-selejtezőkről pontos adat még nincs, de ott is ehhez hasonló összeggel terveztek.) Itt már a pénz elsöprő többsége a tévéközvetítési jogokért érkezett: 482 millió eurót fizettek a tévék. Eközben az egész megszervezése mindössze 64 millió euróba került.

Az európai szövetség példáján felbuzdult a FIFA is. Tavaly januárban úgy döntöttek: 2026-tól már az addigi 32 helyett 48 csapatos lesz a világbajnokság. Óriásit kellett matekozniuk, hogy a döntő két résztvevőjének még így is csak hét meccset kelljen lejátszania, de megoldották: 16 háromcsapatos csoport lesz, és az első kettő mindegyikből továbbjut. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy nyert meccsel már gyakorlatilag hátra lehet dőlni, de a nemzetközi szövetségnél sem félnek attól, hogy a nézők ráunnának erre. A saját kutatásukban úgy számoltak, hogy 597 millió euróval lehet magasabb a bevétel így, mint ha csak 32 csapat játszaná a vb-t.