A juharszirupos-szalonnás fánkozó és társai, melyektől Hegel forog a sírjában

A mimetikus építészet a 20. század elején Amerikában terjedt el, célja pedig olyan épületek létrehozása volt, melyek formája tükrözi a funkciót – nemegyszer marketingcéllal. Az építészet teljes történetén végigfeszülő filozófiai kérdés, hogy mimetikus (utánzó), vagy poétikai (teremtő) művészet-e, a vita Arisztotelésztől Hegelen át egészen a jelenkorig ível. Mies van der Rohe és le Corbusier után mindenesetre úgy tűnik, maximálisan kimerítik a giccs fogalmát azok az építmények, melyeket a CNN gyűjtött össze cikkében.

Nem halétterem, hanem a Nemzeti Halászati Hivatal épülete.

Facebook / National Fisheries Development Board

Múzeumba való.

Wikipedia / alan taylor

A mimetikus építészet e mintapéldányai ikonikus daraboknak számítanak. A 20. század közepén kiépülő amerikai autópályák mellett álló gyorséttermek és falatozók egyik leghíresebbje például a hot-dog stand, mely 2018-ban a kaliforniai Valley Relics Múzeumba fog kerülni, illetve a Kalifornia állam tájjellegű fogását, a juharszirupos-szalonnás fánkot kínáló üzlet bejárata, mely turisták kedvelt célpontjává vált.

Aki itt belép, juharszirupos-szalonnás fánkot vehet.

Flickr / The Library of Congress

Könyvtár parkolója Kansas City-ben. A 42 (!) könycímet a helyi olvasók választották ki.

Flickr / Tim Samoff

A mimetikus építészetnek azonban vannak újszülött példányai is: a 2012-ben épült haiderabadi halászati hivatal finoman szólva sem követi azt a kormányhivatalokra jellemző trendet, mely formájában igyekezzen elrejteni funkcióját. És hogy ne csak a hegeli „művészet vége”, az utánzásban rejlő teljes önmegsemmisítés jusson eszünkbe ezekről az épületekről, a Foster+Partners mimetikus Apple Store-jával búcsúzunk, melynek teteje szénszálakból készült, és felülről nézve egy MacBook-ra hasonlít.

Apple-üzlet: felülről olyan, mint egy MacBook borítója.

Apple