Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A visegrádi országcsoport nem támogatja, hogy ismét az úgynevezett csúcsjelölti rendszert alkalmazzák az Európai Unió jövő évi tisztújítása során - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök Brüsszelben az uniós vezetők találkozójának kezdete előtt. „Az Európai Bizottság elnökének olyan embernek kell lennie, aki az összes tagország állam- és kormányfőivel együttműködik majd az Európai Tanácsban" – indokolta Fico a visegrádi négyek brüsszeli munkatalálkozója után.
Hasonlóan vélekedett Mark Rutte holland miniszterelnök is, aki hangsúlyozta, kormánya nem támogatja a csúcsjelölti rendszert. Ellenzi a finn, a litván és a portugál kormány is. Sebastian Kurz osztrák kancellár viszont azt mondta, hogy mindig is pozitívan tekintett a rendszerre, és kiáll az álláspontja mellett.
Támogatja ezt a rendszert a román államfő, Klaus Iohannis is, és meglepetésre Angela Merkel, aki 2014-ben még nem lelkesedett azért, hogy így válasszák ki az Európai Bizottság elnökét, a napokban azt mondta, ugyan bonyolult folyamatról van szó, de legalább feltűnőbbé tenné az EP-választásokat. Támogatja a rendszert Románia, Írország, Ausztria és Olaszország is, ellenzi viszont Emmanuel Macron – a Politico szerint azonban neki nem azzal van baja, hogy a pártok válasszanak jelöltet, hanem azzal, hogy a tagországok automatikusan jóváhagyják a legtöbb mandátumot szerzett pártcsalád jelöltjét.
Orbán Viktor 2014-ben is ellenezte a csúcsjelölti rendszert. Abban az évben David Cameron akkori brit miniszterelnökkel egyedüliként ellenezte is a néppárti jelölt, Jean-Claude Juncker megválasztását, igaz, ezt nem annyira a Spitzenkandidaten miatti ellenérzései motiválták, hanem az, hogy nem akarta a luxemburgi politikust az Európai Bizottság élén látni. "Megígértem a választóinak, hogy Juncker útját állom" - mondta akkor.
