Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Míg a múlt század 90-es éveiben a jogvédők foglalkoztak a Kaukázusból érkező menekültekkel, ma leginkább a rendőrségnek jelent gondot a nyugat-európai városok lakóinak életét megkeserítő csecsenek kezelése. A hatóságok tehetetlenek, a Kaukázusból pedig – főképp Németországba – egyre többen érkeznek- olvasható az mno.hu cikkében.
A Kaukázusból Nyugat-Európába érkezők egy része az üzleti életben megtalálta számításait. Messze nem mindig a legtisztább módszerekkel gazdagodtak, tevékenységük azonban legfeljebb az adóhatóságnak okozott fejtörést. A biznisz világának alapvetően fehérgalléros bűnözői nagy szimpátiát nem vívtak ki, korántsem jogkövető magatartásuk azonban legalább nem zavarta az átlagpolgárok életét.
Szemben azokkal a honfitársaikkal, akiket ma már a többség – mindenekelőtt Németországban és Ausztriában – lényegében a bűnözőkkel azonosít. Jól visszaadják ezt a képet a két ország sajtójának a csecsenekről szóló hírei. „Csecsen kalifátus Berlinben”; „Botrányos ítélet a cottbusi csecsen gyilkos perében”; „Kis közösség – nagy gondok”; „Csecsen dzsihád Ausztriában”. Ez csak néhány a probléma méreteit és jellegét tükröző újságcímek közül. A lapok bűnügyi rovataiban megjelenő cikkek tovább árnyalják a képet, és érthetővé teszik azt is, miért változott meg radikálisan a hozzáállás Nyugat-Európában a csecsen diaszpórához.
A szabadságért az oroszokkal szemben harcolóknak készségesen nyújtott menedéket Németország. Nem törődtek azokkal a Moszkvából folyamatosan érkező figyelmeztetésekkel, hogy Dudajev vagy Baszajev „szabadságharcosai” között sok a kaukázusi iszlám emirátust létrehozni akaró szélsőséges elem. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a kaukázusi kultúrával, mentalitással sem nagyon tudnak mit kezdeni a németek. Nyugat-Európa hozzáállásának változásában kétségkívül közrejátszik a félelem az itteni társadalmak iszlamizálódásától, ám megítélésük romlásáért jócskán terheli felelősség magukat a csecseneket is. Ahogy a német Bild fogalmazott, Ramzan Kadirov (nyitóképünkön) kemény kézzel fogja a népét, ám az előle elmenekülők sem angyalok. A Wiener Zeitung mindezt azzal egészíti ki, hogy a törököknek vagy a grúzoknak is gondjaik vannak a reputációjukkal, ám ez egyiküknél sem merül fel olyan viharosan, mint a csecseneknél.
