Erőszakkal kezdte bekebelezni az Orosz Birodalom a muszlimok lakta területeket, amelyek integrálása nehezen ment, sokszor egyáltalán nem sikerült. A mostani moszkvai terrortámadást magára vállaló iszlamisták azonban nem csak Oroszország ellen harcolnak, ők már az iszlám fundamentalizmus globális politikai tényezői.
Az akciók során az orosz hadvezetés a csecsenek szakértelmére épít, akik korábban épp az oroszok elleni küzdelmük idején dolgozták ki ezt a harcmodort, annyi különbséggel, hogy akkor a mozgó pokolgépben ember is volt, most meg állítólag nincs.
Korábban Ramzan Kadirov bejelentette, hogy az Ahmat-csoport egységei is Bahmut körzetében tartózkodnak, de az ukránok egyelőre nem látták nyomát a csecseneknek.
Moszkva láthatóan szorítani akar a magánhadseregek pórázán, ezért hivatalosan is besorolja ezeket a védelmi minisztérium ellenőrzése alá.
Az uniós biztos pedig azt kéri, Magyarország is vegye ki a részét a gázspórolási tervből. Hírfolyamunk folyamatosan frissül.
A csecsen vezető szerint előbb „felszabadítják” Luhanszkot és Donyecket, aztán más célok felé fordulnak az orosz csapatok.
A több mint egy hónapja tartó ukrajnai háborúban – legalábbis a támadók oldalán – Vlagyimir Putyin orosz államfő neve mellett Ramzan Kadirov csecsen elnöké hangzik el a leggyakrabban. Nem véletlenül, Kadirov jövője szempontjából is döntő lehet, hogyan ér véget az offenzíva és miként teljesítenek Ukrajnában a csecsen harcosok.
Félelmetes elit gyilkológépekként érkeztek, de nem volt nagy hatásuk a háborúra.
A francia kormányfő azt ígérte: az állam a lehető legkeményebben fel fog lépni a köztársasági eszme védelmében.
Két évtizede Európa még keblére ölelte a szabadságukért küzdő csecseneket. A helyzet azóta gyökeresen megváltozott. A romantikát kiszorította a realizmus- olvasható a Magyar Nemzet elemzésében.
Hemzseg a furcsaságoktól a magyar aktivistát befenyítő Magomed Daszajev ügye és önmaga által előadott életútja - írja a HVG hetilap.
