Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Összesen mintegy 70 innovatív gyógyszer és modern fejlesztésű, hatékony terápiás eljárás van jelenleg Magyarországon társadalombiztosítási várólistán, melyek közül többről is előrehaladott tárgyalásokat folytatott korábban az egészségügyi kormányzat. A széles körű szakmai konszenzus és a kedvező szakmai, előkészítő döntések ellenére azonban a konkrét befogadási döntéseket megjelenítő jogszabályok kihirdetése még mindig nem történt meg.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő március végén jelezte, hogy új készítmények társadalombiztosítási támogatása várható április elején. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) üdvözölte a közel féléves tárgyalássorozatot követő döntést, ugyanakkor aggodalommal tekint az elhúzódó folyamatra: bár az április eleji határidő már letelt, semmilyen hivatalos lépés nem látható az új befogadások kihirdetése érdekében.
Az új, innovatív gyógyszerek számos betegségben szenvedőknek kínálják a legcélzottabb, leghatékonyabb kezelési lehetőséget. A jelenleg is várólistán álló készítmények segítséget jelentenek például a tüdőrák, a vérképzőszervek és a nyirokrendszer rosszindulatú megbetegedései, emlőrák, asztma, melanoma, pikkelysömör, szívelégtelenség, más szív- és érrendszeri problémák, sclerosis multiplex, vastagbélrák, gyomorrák, valamint a reuma meghatározott altípusainak terápiájában.
Legutóbb – hosszas szünet után – 2016 végén került sor nagyobb befogadási döntésre, akkor 15 innovatív terápia kapott támogatást. Azóta azonban a betegek és a szakma is hiába vár a következő befogadási körre. Egy nemzetközi összehasonlító tanulmány szerint a V4-es országokban az innovatív gyógyszerek esetében a kérelemtől az elbírálásig tartó idő rövidebb, mint nálunk, így Lengyelországban és Szlovákiában 180 nap, Csehországban pedig 165 nap alatt történik előrelépés a szlovák, cseh és lengyel betegek érdekében. Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója elmondta, hogy hazánkban egyes terápiás területeken a várakozási idő elérheti akár a 3-4 évet is, a magyar betegek érdekeit azonban jobban szolgálná, ha a jövőben a magyar adatok is közelítenének a visegrádi országok átlagához.
A hosszú várakozási idő mellett további problémát okoz, hogy a hazai gyógyszerbefogadási rendszer rendkívül bonyolult: a befogadást követően is sok időt vesz igénybe, amíg a készítmény ténylegesen eljut a betegekhez. Az új terápiákhoz való tényleges hozzáférés idejének csökkentésére, a rendszer egyszerűsítésére azért is szükség lenne, hogy javuljanak a népegészségügyi mutatóink. A KSH adatai szerint Magyarországon 2016-ban az összes halálozás negyedét a rosszindulatú daganatok, felét a keringési rendszer megbetegedései okozták, miközben a V4 országok közül nálunk a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam. A WHO előrejelzései szerint 2030-ra minden negyedik magyar ember érintett lesz valamilyen daganatos megbetegedésben.
