Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az Európai Bizottság megkezdte az egyeztetést a magyar hatóságokkal az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzései körül súlyos szabálytalanságokat feltáró OLAF-jelentésről – értesült a Népszava.
Az Európai Bizottság az év elején kapta meg az OLAF jelentését. A hivatal ellenőrei súlyos szabálytalanságokat tártak fel Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak volt cégével összefüggésben, az Elios Zrt. 2009–2014 között uniós forrásokból kiírt és megvalósított 35 közvilágítási projektjének ellenőrzése során. 17 pályázat esetében úgy találták, hogy szervezett csalást követtek el a résztvevők.
A brüsszeli testület regionális politikáért felelős főigazgatóságának munkatársai az elmúlt hónapokban behatóan elemezték az OLAF megállapításait. A bizottsági szolgálatok ezután felvették a kapcsolatot a magyar kormány illetékeseivel. A megkezdődött egyeztetések elsősorban arról szólnak, Magyarországnak mekkora pénzbüntetést ("pénzügyi korrekciót") kell fizetnie.
Az OLAF a teljes támogatási összeg, azaz 13 milliárd forint (43,7 millió euró) megvonását javasolja. Az Európai Bizottság csak akkor szokott 100 százalékos pénzügyi korrekciót érvényesíteni, ha a projekt megvalósítása során bizonyíthatóan csalás történt. Az egyéb szabálytalanságok kisebb büntetéssel járnak. Az egyeztetés hosszú hónapokig tarthat.
A Népszava emellett arról is ír, hogy amikor 2014-ben az Elios Szerbiában akart terjeszkedni, akkor egy bosnyák–magyar kettős állampolgár, Höning Miran érdekeltségével közösen alapították meg a vajdasági Elios srb d.o.o.-t, a lap pedig úgy tudja, Höning Miran eredeti neve Miran Budimir, 2014 januárjában pedig a bosnyák ügyészség arról számolt be, hogy a férfi vádalku keretében bűnösnek vallotta magát adóelkerülésben és vámcsalásban, belement a kár megtérítésébe, ráadásként öt évre felfüggesztett egyéves börtönbüntetést kapott.
