A huszadik megye: Mészáros és Tiborcz nekivágott a határnak

Az eddig ismertnél is több településen kapott megbízást LED-lámpák telepítésére és üzemeltetésére a Vajdaságban a magyar kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az egykori cége, az Elios ottani leányvállalata. A HVG tudósítójának információi szerint az újvidéki cég 2016 óta a vajdasági Zsablyán, Adán és Moholon is nyert. És nem is csak magyarlakta településeken tarol. A Belgrádtól délkeletre fekvő Petrovac na Mlaviban, valamint a döntően szerb Krusevacban és a közép-szerbiai várost körülvevő 95 településen tízezernél is több LED-lámpát szerelnek fel az ESCO Elios d.o.o. szakemberei, akik anyavállalatukon keresztül továbbra is Tiborcz üzleti köréhez kötődnek.

„Ez a délkelet-európai térség legnagyobb olyan projektje, amely a köz- és a magánszféra együttműködésében valósul meg. Elégedettek vagyunk, ugyanis a városi költségvetésből egy dinárt sem kell a hétmillió eurós projektre fordítanunk, a fejlesztést az újvidéki Elios és a GGE vállalatok finanszírozzák” – büszkélkedett az üzlettel Alekszandar Cvetkovics, Krusevac főépítésze. De miért is ágálna ellene, ha egyszer a szerb államfő, Alekszandar Vucsics és a nevével fémjelzett Szerb Haladó Párt a Fidesz szövetségese, a Vajdasági Magyar Szövetség pedig a szerbiai kormánykoalíció tagja?

Ahol az OLAF se jár

Magyarország százmilliárdos nagyságrendben finanszírozza a határon túli magyar területek vállalkozásait, és ebből 65 milliárd jut szerb területekre, ahol a tőkeéhes cégeknek szánt ingyenpénzek Vucsicsnak is jól jönnek. Más kérdés, hogy a VMSZ ellenzékének számító Magyar Mozgalom elnökségi tagja, Józsa László szerint csak azok kaphatnak a magyarországi támogatásokból, akik hűek a rendszerhez. És ez az élet valamennyi területére igaz. „Így van a falusi kultúrházaknál, a házvásárlási támogatásnál, illetve a nagyvállalkozásoknál is” – mondta a HVG-nek. Cserébe a Fidesz lojális határon túli médiumot kap, vezénylésre sorosozó és migránsozó vajdasági magyar politikusokat, főként pedig ötvenezer szavazatot a választási hajrában.

Vajdasági gazda csantavér határában. Pénz beszél, kutya ugat

Túry Gergely

Szerbia még csak előcsatlakozási támogatást kaphat az Európai Uniótól, így az ottani lámpacserét a közreműködő vállalatok finanszírozzák. Az önkormányzatok a következő években törlesztik a hitelt, részben az energiafelhasználáson megspórolt pénzből. Így Szerbiában nem vizsgálódhat az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF, amely az Eliost Magyarországon csalással gyanúsította meg, tevékenységét pedig maffiaszerűnek minősítette.

Nem véletlen, hogy miközben a szerbiai lapokban több helyen is írnak az Eliosról, a milliárdos megrendeléseket elnyerő cég feltűnően rejtőzködő életmódot folytat. A HVG munkatársa azt tapasztalta, hogy a szerbiai honlapon megadott újvidéki címről már több mint fél éve elköltözött a vállalat, a másik megadott cím pedig jellegzetes cégtemető: tucatnyi társaság van bejegyezve egy hatodik emeleti lakásba. Az Elios telefonon utolért képviselője nem árulta el, hol van a cég működő irodája, és arról sem volt hajlandó beszélni, hogy jelenleg milyen projektekben vesznek részt.

„Mi lesz, ha már nem lesz a Viktor?”

A szerbiai cégnyilvántartás szerint az ESCO Elios d.o.o. nevű kft-t négyen alapították, köztük Horváth Szilveszter – pont az ő személyük leplezte le, hogy egyes magyarországi közbeszerzéseknél az Elios összejátszott az állítólagos versenytársakkal. Az OLAF szerint az Elios és Horváth cége, az U-Light felsrófolta a közbeszerzések árát, és így az uniós támogatás összege is nőtt. Az Elios egyébként ugyanezt a metódust követte szlovákiai leányvállalatánál is, amint arról a 24.hu beszámolt. Az Elios Slovakia s.r.o. nevű cégben is tulajdonos az U-Light. Az OLAF szerint Szlovákiában egy további álversenytárs is feltűnt, a Grep Slovakia s.r.o., amelybe 2014–2016 között egy magyar állami cég, az MFB-csoporthoz tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. is tőkét vitt.

„Mi lesz, ha már nem lesz a Viktor?” – ezt az aggodalmat a vajdasági Topolyán fogalmazták meg a HVG tudósítójának a helyi magyarok, akik maguk is érzékelik, hogy az anyaországi milliárdok sokkal inkább politikai érdeket szolgálnak, mintsem hogy a gazdasági racionalitást követnék. A topolyaiak a kezdeti morgolódás után már egyre nagyobb lelkesedéssel figyelik a helyi labdarúgó-akadémia és stadion építését. Az újsütetű lelkesedés egyik oka az, hogy abban bíznak, a több milliárd forintos beruházás révén lassul az elvándorlás, és a labdarúgó-akadémia kollégiumába költöző fiatalok feltöltik a város kiüresedő középiskoláit. Csak az utóbbi két évben 4,5 milliárd forintnyi magyar állami pénz érkezett a vajdasági városba. Az  aggódás pedig annak szól, hogy mindenki számára egyértelmű: ha elapad a budapesti támogatás, a 30 ezres közösségnek nem lesz pénze a szeptemberre elkészülő akadémia és az utána épülő futballpálya fenntartására.

A Magyar Mozgalom meghackelt plakátja a Vajdaságban. Fidesz-klónok

Túry Gergely

A horvátországi Eszéken kevésbé bizakodóak, mert még mindig nem tudni, hol épül fel a  régóta ígért új stadion. Mészáros Lőrinc horvát társával, Ivan Mestrovic üzletemberrel vette meg a helyi labdarúgóklubot, ám ezek a sportdiplomáciai jótékonykodások inkább csak elfedik a gazdasági okkupáció lépéseit. Mestrovic, akinek Dubaiban is van egy postás cége, a City Mail Hungary Kft.-vel ugrásra készen áll, hogy két év múlva, amikor az állami monopólium lebomlik, betörjön a Magyar Posta piacára. Eközben Mészáros Lőrinc Horvátországban és Magyarországon is terjeszkedik eszéki barátaival. Sakalj Ferenc például az eszéki focicsapat vezetőségének tagja és egyben a City Mail egyik tulajdonosa is, akivel a felcsúti polgármester korábban egy tengerparti nyaralóban lett tulajdonos a Mirno More nevű közös céggel. Közben a Budapesten is üzletelő Sakalj éppen azt a magyarországi céget, a Vasútautomatika Kft.-t vette meg a Swietelskytől, amelyiknél előzőleg Mészáros veje, Homlok Zsolt is dolgozott, hogy idén február 26-ától immár teljes egészében Mészárosnak adja át az üzletet.

És felbukkannak az oroszok

Feltűnően sokat bizniszel a felcsúti polgármester cseh üzletemberekkel is, de a jelek szerint ezek egymástól eltérő indíttatású együttműködések. Az is valószínű, hogy ezekben a sztorikban nem Mészáros, de még csak nem is Orbán Viktor kormányfő a megmondóember. Mészáros a héten éppen bejelentette, hogy megválik egyik cseh partnerétől, a milliárdos Daniel Kretínskytől, illetve az ő energetikai cégcsoportjától. Novemberben még közösen alapították meg a Mátra Energy Holdingot, amely megszerezte a Mátrai Erőmű többségi részvénycsomagját, a cseh EP Power Europe a nyárig mégis megválik ettől a tulajdonától. Kérdés, kié lesz az EP-csoport másik magyarországi tagja, a Budapesti Erőmű, ha a csehek netán onnan is kivonulnak. Ez azért különösen érdekes, mert Kretínsky éppen annak a Petr Kellnernek az üzlettársa, aki európai szinten is az egyik leggazdagabb befektető, és aki – egyelőre úgy tűnik – elhappolta Mészáros elől a Telenor magyarországi leányvállalatát. Nem kizárt, hogy megegyeznek a magyar kivásárlásról, de ebben az üzletben Kellner szabja a feltételeket: ő még az orosz piacon is akkor száll be és ki egy befektetésből, amikor csak neki tetszik.

Az oroszok diktálnak viszont Mészárosék egy másik cseh üzletében, az atomenergetikával is foglalkozó Kpria Magyarország Zrt.-ben. A magyar milliárdos egy szűk évvel ezelőtt lett többségi tulajdonos a cégben a cseh anyavállalat, a Královopolská Ria mellett. A vállalat értéke éppen abban volt, hogy a cseh anyacég beszállítója az orosz Roszatomnak, a paksi atomerőmű-bővítés fő beruházójának. Így a Mészáros-csoport viszonylag zökkenőmentesen a Roszatom alvállalkozójává válhat. A Královopolská 2017 nyarán a Cseh Energiaszövetség tagjaként írt alá megállapodást Moszkvában a Roszatommal. A prágai lobbiszervezet amúgy épp annyira cseh, mint amennyire orosz, hiszen tagja például a Skoda JS, amely már az orosz energiaóriáshoz, a Gazpromhoz tartozik. A Skoda JS éppen decemberben hozta létre magyarországi kereskedelmi képviseletét, és jelenleg a működő paksi atomerőmű biztonsági rendszerét korszerűsíti.

NÉMETH ANDRÁS / TOPOLYA, ESZÉK