Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Mulasztásos alaptörvény-ellenességet okozott az országgyűlés, amikor átmeneti szabályok nélkül szüntette meg a földkárpótlási árveréseket – mondta ki az Alkotmánybíróság. A hibát az év végéig kell jóvátenniük a képviselőknek.
2016-ban helyezték hatályon kívül az árverésekről szóló 1991-es és 1992-es szabályokat, de nem törődtek azzal, hogy "a termőföld tulajdon megszerzésére megállapított vételi jog gyakorolható legyen minden olyan esetben, amikor a módosítás hatálybalépésekor a földalap kijelölése folyamatban volt".
Ez okozott kárt az alkotmányjogi panasz benyújtójának, akinek folyamatban volt egy pere a földalap kijelölésével kapcsolatban. Az új törvény azonban olyan helyzetet hozott létre, hogy hiába állapították volna meg jogerősen a kárpótlási földalapot, a jogosultak kárpótlási jegyeikkel árverés hiányában nem tudtak hozzájutni elvett földjeikhez. A vételi jog elméletben megmaradt, csak érvényesíteni nem lehetett.
Az Alkotmánybíróság többsége egyetértett a panaszossal, és megállapította: "a törvényalkotó figyelmen kívül hagyta a kárpótlási igény érvényesítésére irányuló folyamatban lévő eljárások tényét vagy legalábbislehetőségét, és az ehhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések megalkotásának szükségességét".
Márpedig alkotmányos alapjogot, amilyen a tulajdonjog, csak úgy szabad újra szabályozni, ha ezzel nem hagynak hátra le nem zárt jogviszonyokat, illetve nem lehetetlenítik el a törvényben biztosított jogosultságok érvényesítését. Vagyis azokban az esetekben, amikor a módosítás hatályba lépésekor a földalap kijelölése folyamatban volt, újra lehetővé kell tenni az árverést, és ezt kell törvényben rendezni ez év végéig.
