Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Költségvetési kiigazítást javasol Magyarország esetében az Európai Bizottság. A testület szerint a magyar kormány „jelentős mértékben megsérti a költségvetési hiánycéllal kapcsolatban tett vállalásait”, ezért azt indítványozza a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy szólítsák fel a kormányt kiadásai visszafogására. Azt pedig nem fogadta el kifogásként a bizottság, hogy a kormány a terrorizmusra hivatkozva nem tartja be a hiánycsökkentésre tett vállalását.
Az, hogy az országspecifikus jelentésben kritizálták a közmunkaprogramot, nem meglepő, de már azt is hozzátették, hogy rosszul hat a munkaerőpiacra a gyenge gyermekellátási rendszer, mert emiatt dolgozik kevesebb nő. Az adórendszer túl bonyolult, ráadásul a szegényeket aránytalanul súlyosan érinti a magas áfa. De más hibákat is soroltak: az oktatási rendszer tovább rontja a hátrányos helyzetből indulók esélyeit, a szolgáltató szektorban nincs egyenlő verseny, a korrupció megelőzése és vizsgálata terén pedig komoly hiányosságokat találtak.
Többéves mélypontra került a forint. Már hétfőn is kétéves mélypontot ért el az árfolyam, akkor egy euróért 319,26 forintot kellett adni. Ez után egy kisebb erősödés következett, de péntekre már csak az volt a kérdés, hogy tartós lesz-e a 320 forintos euróárfolyam, vagy csak rövid időre látunk ilyet. A gyengülés okait elsősorban nem a magyar gazdaságban kell ugyan keresni (az euróban és a dollárban egyre inkább megbíznak a befektetők, inkább ezekbe viszik a pénzüket, mint valamelyik feltörekvő ország devizájába), az MNB nem is segített erősíteni a forintot. Matolcsy Györgyék annyit jeleztek: érzékelik, hogy a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat „erősen ingadozott” - ennél azért a piac erősebb jelzést várt volna.
Pedig a gyenge forinttal rosszul járnak azok, akik importárut vásárolnak, és a megmaradt devizahitelesek sem örülhetnek. A forintárfolyam változása azt is magával hozza, hogy drágul a benzin, az eurózóna valamelyik országában nyaralást tervezők pedig szintén bukhatnak. Az igazi nyertese a forint gyengülésének pedig az MNB, amely évek óta nagy nyereségeket szerez, leginkább a devizaárfolyamból származó profitnak köszönhetően.
Tőzsdére készül az MKB Bank – mondta el Balog Ádám vezérigazgató a Bloombergnek. De nem ez az egyetlen nagy terv ott : Balog szerint megfontolják a Budapest Bank megvásárlását is, ha az eladósorba kerül. Az MKB legnagyobb résztulajdonosa most a Mészáros Lőrinc Konzumja által kezelt Metis Tőkealap. A Budapest Bankot 2015-ben vásárolta meg az állam a GE-től, már akkor is célként tűzték ki, hogy később értékesítik, ám ez még mindig nem történt meg.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője a Kormányinfón azt közölte: még nem tárgyalt erről a kormány. Az, hogy az MKB tulajdonrészt szerezzen, nem lenne a kormány ellenére, Kovács Zoltán kormányszóvivő legalábbis hozzátette: továbbra is célja a kabinetnek, hogy a bankszektor többsége magyar kézben legyen.
A hét képe: az OECD-tagok béradatait hasonlította össze a HowMuch.net, a nettó béreket a belső, zöld kör mutatja.
howmuch.net
Banki források szerint 2019-től megváltozik a szabályozás a lakáshiteleknél. A szándék egyértelmű: mérsékelni a kockázatokat, a kiszámíthatóbb hosszú kamatperiódusú lakáshitelek irányába terelni az embereket. A Bankmonitor azonban azt is kiszámította, hogy mit jelent mindez egy átlagos hitelfelvevő számára.
Ha valaki most egyéves kamatrögzítést választ 300 ezres jövedelem és egy éves kamatfixálás mellett, akkor a példában 28 millió forintot vehetne fel. Az új rendszerben ennek a feléből gazdálkodhatna, azonban ha vált, és 10 éves kamatrögzítést választ, akkor 24 millió lehet az övé.
Ha valakinek nincs 25 millió dollárja, akkor nem is számít gazdagnak – ezzel a megállapítással lepte meg az olvasóit a Bloomberg. Ez pedig csak a belépő szint: ahhoz, hogy valaki szupergazdagnak számítson, már 200 millió dollárra van szükség.
A legtöbb esetben nem az egyének vagyonát érdemes nézni, hanem a családét. A nyugati világban elsősorban adózási okokból oszlik meg a vagyon a családtagok között, Ázsiában viszont azt tekintik természetesnek, hogy a pénz a családé, és a sorsáról annak feje dönt.
Mit lehet tenni a szállodai besurranó tolvajok ellen? Egyre több hotel tulajdonosai vannak bajban, amikor ezen kell gondolkozniuk: meglepően egyszerű trükkökkel juthatnak be illetéktelenek a szállodai szobákba. Gyakran elég például, ha valaki megjegyzi, melyik névhez melyik szoba tartozik, majd arra panaszkodik, hogy kizárta magát a szobából, rögtön kap új kulcskártyát. De sokan be tudnak jutni illetéktelenül egy szobába munkásnak öltözve, a túlságosan is jóindulatú takarítók segítségét kérve, vagy úgy, hogy a férjét meglepni szándékozó feleségnek adják ki magukat.
A hotelek vezetői pedig bajban vannak, mert ha egy valóban fizető vendég zárja ki magát a szobájából, és úgy érzi, hogy túl sokat kellemetlenkednek vele, már le is pontozza a helyet az online értékelésben. A kár pedig ilyenkor nagyobb lehet még annál is, mint amennyit diszkréten rendezni lehetne a tolvajok áldozataival.
Az egyetemre készülő magyar fiatalok harmada külföldre menne, diploma után pedig még többen mennének el. Ebben lassan már nincs újdonság, minket azonban most az érdekelt, mit kínál az ország azoknak, akik itt maradnak. Gyakori érv az, hogy az ismeretlenbe nem akarnak beleugrani, mást pedig a családi felelősség tart itthon.
Sokan inkább azért maradnak Magyarországon, mert olyan munkát szeretnének, amelynek van valami köze a végzettségükhöz. Másokat pedig az tart vissza, hogy óriási a verseny a kinti egyetemi helyekért, jobban megéri inkább Magyarországon tanulni, és a diplomázás után átgondolni, hogy merre ígér jobb lehetőségeket a jövő. Annyi biztos: az itthonmaradás mellett döntő fiatalok sokféle magyarázatot adtak, miért nem költöznek külföldre, de az, hogy egyre jobbak lennének a magyar fizetések, egyszer sem hangzott el.
