Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Költségvetési kiigazítást javasol Magyarország esetében az Európai Bizottság, amely szerdán tette közzé úgynevezett országspecifikus ajánlásait. Brüsszel szerint hazánk jelentős mértékben megsérti a költségvetési hiánycéllal kapcsolatban tett vállalásait, ezért azt indítványozza a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy szólítsák fel a kormányt kiadásai visszafogására.
A deficit szintjével önmagában nincs baj, hiszen a 3 százalékos határérték alatt van – ezt sokszor elmondja a kormány is. Azt azonban már nem nézi jó szemmel a bizottság, hogy az úgynevezett strukturális deficit csökkentésének ütemén lassítana a kormány, a 1,5 százalékos célt 2020 helyett már csak 2022-re teljesítené. (Varga Mihály szakminiszter is korábban még 2020-ra, most már csak a ciklus végére teszi a hiány nélküli költségvetés benyújtását.)
A kormánynak az úgynevezett Európai Szemeszter keretében április végén benyújtott programjával kapcsolatban azt is megjegyzik a szakértők, hogy Magyarország viszonylag sokat szánt biztonsági (terrorizmus ellenes) kiadásokra tavaly, és ezek a tételek is hozzájárultak a költségvetés stabilitásának gyengüléséhez.
Túry Gergely
Brüsszel a magyar foglalkoztatáspolitikával sem elégedett. A közfoglalkoztatással szembeni bírálatok nem számítanak újdonságnak, ezúttal azonban azt is megjegyzik, hogy a nők alacsony foglalkoztatási arányát befolyásolja a nem megfelelő gyermekellátási rendszer. Ez különösen fájhat Orbán Viktor krományfőnek, aki annyira büszke a családbarát adórendszerre, és aki „demográfiai központú” kormányzásra készül a következő négy évben. Az elemzés azt is szóvá teszi, hogy a szegénységi küszöb alatt élők aránya csökkent ugyan, ám a 26,3 százalékos arány még mindig jóval az uniós átlag fölött van.
Nem elégedett a bizottság a szociális párbeszéddel sem, és még mindig bonyolultnak tartják az adórendszert, amelyben a legszegényebbeket aránytalanul súlyosan érintő magas fogyasztási adókat, illetve a még mindig meglévő ágazati különadókat emelik ki negatív példaként. Azt is bírálják, hogy a Magyarországra érkező nagy mennyiségű tőke egy része valójában nem a reálgazdaságba áramlik, hanem sokszor olyan holdingok vagyonát gyarapítja, amelyek a számukra kedvező adózási gyakorlat miatt telepednek meg az országban.
A bizottság szerint nincs egyenlő verseny a szolgáltató szektorban, ahol főleg a multikat igyekszik hátrányos helyzetbe szorítani a kormány. És megint leírják, hogy a korrupció megelőzése és vizsgálata terén is komoly hiányosságok vannak Magyarországon.
Az ügyészség működése kulcsfontosságú a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemben, és amíg az alacsony szintű korrupció ellen valamennyire hatékonyan alkalmazzák a rendelkezésre álló eszközöket, a kiemelt ügyekben nem látszik a hajlandóság a nyomozás megkezdésére
áll a bizottsági értékelésben, amelyben nagyobb átláthatóságot várnak el a közbeszerzéseknél is.
Kritizálják az oktatási rendszert is, különösen a hátrányos helyzetűek szegregációja miatt. Kiemelik, hogy 12,4 százalékkal nőtt a korai iskolaelhagyók aránya, és különös magas az arányuk a romák körében. Problémának látják az iskolaelhagyást a felsőoktatásban különösen amiatt, mert egyre nagyobb hiány mutatkozik a jól képzett munkaerőnél.
Az egészségügyi ellátás sem maradt ki a jelentésből: az egészségtelen életmód mellett a források nem eléggé hatékony elosztása, a hálapénz, a munkaerőhiány és más problémák is előkerültek – a bizottság ebben az ágazatban célzott beruházásokat, a kórházi ellátás racionalizálását várná el.
A legutóbbi hasonló értékelés március elején jelent meg, akkor több kormánypárti politikus azzal vádolta meg az Európai Bizottságot, hogy beavatkozott a magyar választásokba a kritikus elemzéssel. A bizottság budapesti képviselete pedig a Facebookon szólt vissza, mondván, ezek a jelentések egy fix menetrend szerint jelennek meg.
A mostani ajánlást angol nyelven itt olvashatja el.
