Belga-holland lecke erős hadseregről ábrándozó magányos európai államoknak

A két ország védelmi minisztere aláírt egy szándéknyilatkozatot, amely alapján Hollandia és Belgium négymilliárd eurót költ 16 új, korszerű hadihajó beszerzésére, amelyeket közösen fognak üzemeltetni. Persze: sem Belgium, sem Hollandia nem tengeri nagyhatalom, de mindkettő tengeri ország, tehát szükségük van haditengerészetre. Az új hajók többsége aknafelderítő és a tengeri robbanó eszközöket hatástalanító fregatt vagy hadihajó lesz. A Steven Vandepat belga tárcavezető és az Ank Bijleveld holland miniszter asszony által aláírt nyilatkozat szerint az új hajók Belgiumban készülnek majd, de az üzemeltetési és az irányítási technikában a hollandoké lesz a főszerep.

A két Benelux ország az élet minden területén szorosan együttműködik már sok évtizede. Ők, Luxemburggal együtt már akkor megcsinálták a maguk kis „európai unióját”, ami a hatvanas-hetvenes években kontinentális szinten még csak vágyálom volt. A mostani védelmi megállapodásban a gazdasági üzenet az, hogy ha közösen lépünk fel, sokkal kevesebből biztosíthatjuk a közös védelmet, mint egyenként. De a flotta közös üzemeltetése azt is demonstrálja, hogy két EU és NATO-tag szomszéd között szó sem lehet konfliktusról. 

Itt érdemes felidézni, hogy Orbán Viktor nemrégiben mivel indokolta a magyar katonai kiadások emelését. Abban a nyilatkozatban nyoma sincs a Benelux-modellnek.