Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az MSZP-s Tóth Bertalan kérdezte arról a jegybankelnök Matolcsy Györgyöt egyebek mellett arról, hogy mekkora jelenleg a lakossági jelzáloghitelek teljes nagyságrendje Magyarországon, illetve, hány szerződést jelent mindez?
Matolcsy válasza szerint a hitelintézeti szektorban 2018. március hónapban a lakossági jelzáloghitelek állománya 4 157 milliárd forintot tett ki. A Központi Hitelinformációs Rendszer adatai szerint ez az állomány megközelítőleg 850 ezer jelzáloghitel-szerződést jelent.
Az elmúlt hónapokban az új szerződéskötéseken belül érdemben emelkedett a hosszabb, egy éven túl rögzített kamatozással rendelkező hitelek aránya, mely arány április hónapban már megközelítette a 80 százalékot – közölte. Szerinte "mindez azt mutatja, hogy a jelzáloghitelek állománya a kamatkockázat szempontjából egy egészségesebb szerkezet-irányába rendeződik át."
"Az arány növekedésében jelentős szerepe volt az MNB által 2017-ben kialakított Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL), minősítési rendszernek is, mely termékeket a bankok kizárólag hosszabb kamatrögzítéssel kínálhatják a háztartások számára" – írta.
Matolcsy közölte azt is, hogy adósságfék-szabályok módosítására is sor került: a háztartások havi törlesztőterhe a 2018. október 1-től hatályba lépő szabályok szerint a jövőben csak legfeljebb a jövedelmük 25 százalékát érheti el, amennyiben a felvett jelzáloghitel kamatperiódusa nem haladja meg az egy évet.
Matolcsy György szerint ezzel biztosítottá válik, hogy a háztartások jövedelme még a kamatlábak jelentősebb emelkedése esetén is fedezetet nyújtson az adósságszolgálat teljesítésére. Hosszabb – legalább 10 éves – kamatperiódus esetén az adósságszolgálat mértéke továbbra is a jövedelem 50 százalékáig terjedhet.
