A törvényjavaslatot a Fidesz képviselői, Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd nyújtották be.

A tervezet szerint támogatást csak akkor kaphat a választásra listát állító párt, ha „a párt vezető tisztségviselői és listán állított, valamint egyéni választókerületi jelöltjei állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért”.

A javaslatból kiderül:

Nem jár állami hozzájárulás annak a jelöltnek,

• akinek korábban visszafizetési kötelezettsége keletkezett, és azt nem teljesítette, továbbá a behajtás sem vezetett eredményre,
• aki olyan párt jelöltje volt, amely a visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette.

Nem jogosult támogatásra az a párt,

• amelynek korábban visszafizetési kötelezettsége keletkezett, és azt nem teljesítette,
• amelynek vezető tisztségviselője olyan párt vezető tisztségviselője volt, amely visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette.

Ha a pártlistát állító párttól a tartozást nem sikerül behajtani, a párt vezető tisztségviselői, a pártlistán állított jelöltjei, valamint egyéni választókerületi jelöltjei állnak helyt. Ha ők sem fizetnek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal intézkedik a vezető tisztségviselővel, illetve a jelölttel szemben.

2018-ban, ha egy párt mind a 106 választókerületben jelöltet állított, 597 millió forint állami kampánytámogatást kapott. Ahogyan arról korábban a hvg.hu már írt, ha egy párt komolyan gondolja a kampányát, szinte lehetetlen az állami támogatásból kijönni.

Tucatjával jelentek meg viszont az olyan pártok a választás előtti hónapokban, amelyeknek a tevékenységéről nemhogy korábban nem tudtunk meg semmit, de még a kampányban is bujkáltak. És hiába kell a törvény szerint akár a vezetők saját fizetéséből is levonni ezt a pénzt, ha nem kapják meg a listás szavazatok legalább egy százalékát, a megvalósítás nem biztos, hogy ilyen egyszerű lesz. Ha például a párt vezetőinek papíron nincs állásuk vagy céges tulajdonuk, nehéz mit tenni. Az előző választás után (igaz, akkor személyes felelősségvállalás még nem volt), legalább 630 millió forintot nem tudtak behajtani az 1 százalék alatti pártoktól.