Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Sokkal kevesebben akarnak Magyarországról elvándorolni, hogy külföldön dolgozzanak, mint négy évvel ezelőtt – derül ki a Portfolio által idézett "Decoding Global Talent 2018" kutatásból, amelyet 197 országban, 366 ezer munkavállaló és 6 ezer munkaerő-toborzó megkérdezésével készítettek el.
A felmérés szerint a magyaroknak csak a 35 százaléka menne külföldre dolgozni, míg a globális átlag 57 százalék. Ez a mutató alacsonyabb, mint négy évvel ezelőtt, amikor 58 százalék mondta, hogy szívesen költözne külföldre dolgozni. Az eredmények érdekessége, hogy a külföldi munkavállalók is kevésbé érdeklődnek országunk iránt, mint négy éve.
A kutatásból kiderült az is, hogy egész Kelet-Európában csökkent az elvándorlási szándék. A változás oka, hogy a kelet-európai országok gazdaságai megerősödtek és a korábbiaknál sokkal jobb munkalehetőségeket teremtettek az itt élők számára.
Ami az országokat illeti: Kotsis Ádám, a BCG budapesti vezető szakértője a változás mögött állhat az is, hogy sok ország változtat munkavállalási gyakorlatán. "Az Egyesült Királyság vonzereje valószínűleg a Brexit miatt csökkent, így az Egyesült Királyság a második helyről az ötödikre esett vissza az országok vonzóképességének rangsorában. A négy évvel ezelőtti adatokhoz képest Svájc vonzereje is halványult" – magyarázta a szakember.
A tanulmány emellett a munkavállalók elvárásait is vizsgálta. Világviszonylatban az rajzolódik ki, hogy az emberek a kollégákkal való kapcsolatot tartják legfontosabbnak, a fizetés viszont csak a nyolcadik legfontosabb tényező lett. Magyarországon ez némileg előrébb van, a negyedik helyen szerepel. Ezt megelőzi a munka és élet egyensúlya, a jó kapcsolat a kollégákkal és a munka elismerése.
