Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A szakszervezetek arra kérik a kormányt, hogy a családokat támogató, a munkaerőhiány csökkentését és az öngondoskodást elősegítő cafeteria elemeket őrizze meg, fenntartásukról pedig kössön a szociális partnerekkel 2022-ig szóló kiegészítő megállapodást – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke csütörtökön, Budapesten, az Országház előtt tartott sajtótájékoztatón. A szakszervezeti vezető szerint kérésük egyet jelent a 2016 novemberében – a kormány, a munkaadó és a munkavállalói érdekképviseletek által – elfogadott hatéves bérmegállapodás kiegészítésével.
Kordás László közölte, a szakszervezetek az öngondoskodás, a mobilitási célú lakhatási támogatás, a diákhitel törlesztéséhez adott munkaadói juttatás adómentességének és az iskolakezdési támogatás fenntartására törekszenek. Mint mondta, mindezek egybe esnek a kormány társadalompolitikai céljaival is.
Kordás László ugyanakkor megjegyezte, a 2022-ig szóló megállapodásban szereplő béren kívüli juttatási elemekről a kormánynak, a munkaadói és a munkavállalói szervezeteknek közösen kellene dönteniük. A megállapodásban ezen felül a feleknek vállalniuk kellene, hogy ehhez nem nyúlnak hozzá a következő négy évben, így nem javasolják a megállapodásban szereplő cafeteria elemek kibővítését sem – ismertette.
Kordás László jelezte, ezek a kikötések azért fontosak, mert a kormány pont a jelenlegi átláthatatlan cafeteria rendszerre hivatkozva akarja átalakítani a béren kívüli juttatásokat. Szerinte, ha ebben a négyéves megállapodásban rögzítenék, hogy a kormány és a szociális partnerek által elfogadott cafeteria elemek sora nem bővíthető, akkor nem kellene attól tartani, hogy ismét egy bonyolult rendszer alakul ki.
A MASZSZ elnöke felidézte, hogy a héten volt az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT), ahol egy levelet adtak át Izer Norbertnek, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkárának. A levélben az OKÉT, illetve a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) munkavállalói oldalának szakszervezetei foglalták össze az általuk legfontosabbnak vélt béren kívüli juttatási formákat, amelyek megegyeznek a csütörtöki rendezvényen ismertetett cafeteria elemekkel.
A levélben a munkavállalói érdekképviseletek azzal érveltek, hogy "a "törvényjavaslatnak a béren kívüli és egyéb kedvezményes juttatások szabályozására vonatkozó tervezete az aláíró szervezetek – MASZSZ, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, Hetedik Szövetség, Liga Szakszervezetek, Munkástanácsok Országos Szövetsége, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés – egységes álláspontja szerint nemzetgazdasági szempontból indokolatlan, a költségvetésnek érdemi többletbevételt nem eredményez, munkavállalóknak viszont jelentős nettó jövedelem csökkenést is eredményezhet, ami erodálhatja az elmúlt évek béremeléssel kapcsolatos eredményeit".
Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a cafeteria rendszer átalakítása csaknem 2 millió munkavállalót érint, akiknek éves szinten 90 ezer forintos kieséssel kell számolniuk, ha a kormány a benyújtott adótörvényeket változatlan formában fogadja el. Az Inforádiónak Székely arról is beszélt, hogy ha kell, tüntetni vagy sztrájkolni is készek követeléseikért.
