Erről már az izraeli Haaretz ír, mely szerint Szíria „Iránmentesítése” lenne az alku ára. Izraelt rendkívüli mértékben aggasztja, hogy esküdt ellensége, Irán a határához közel került. Netanjahunak arra már sikerült rávennie Putyint, hogy a Golán-fennsíktól tartsák távol az iráni erőket. A cél most az, hogy elérjék Irán kivonulását Szíriából. Trump jól értesült források szerint ezért rúgta fel az iráni atomalkut. Most pedig kész lenne visszavonni a szankciókat Oroszország ellen, ha cserébe Putyin eléri, Irán vonja vissza fegyveres erőit Szíriából, ahol azok fontos szerepet játszottak Asszad elnök sikerében a 2011 óta tartó polgárháborúban.

A Haaretz-nek nyilatkozó szakértők erősen kételkednek abban, hogy Putyin elnöknek sikerülne elérni azt, hogy Irán teljesen kivonuljon Szíriából. De hát Irán is gazdasági nehézségekkel küszködik, különösen az után, hogy az atomalku felmondását követően újra szankciók sújthatják. A nagy diplomáciai ravaszkodás mögött a világ energiapiacának újra felosztása állhat. Oroszország Szaúd-Arábiával szövetkezve az energiapiacon újra meghatározó  tényezővé vált, amint ezt a trónörökös moszkvai tárgyalásai bizonyították. Irán fogcsikorgatva hozzájárult az alkuhoz. De mi van Amerikával, amely hála a palagáznak és a palaolajnak újra exportőrré vált? Trump kérte az olajár csökkentését és meg is kapta az érintettektől, noha számukra egyáltalán nem volt ez különösebben vonzó alternatíva.

 Trump ezen felbuzdulva arra akarja rávenni Putyint, hogy fogja vissza az energia exportját az Európai Unióba. Mindenekelőtt Németország a fő célpont. A németek az oroszok foglyai!- deklarálta Trump. Az Északi Áramlat II. földgázvezetékre célzott, amely évente 55 milliárd köbméter orosz gázt hoz 2019-től Németországba. Ezzel Németország Európa földgázelosztó központja lehet. Trump, mint az amerikai cseppfolyósított földgáz szorgos ügynöke mindenekelőtt saját áruját kívánja eladni európai szövetségeseinek. A lengyelek már tavaly lecsaptak erre az ajánlatra, amely pedig méregdrága kikötői berendezéseket igényel, hiszen a cseppfolyósított földgáz biztonságos kiszivattyúzása a hajókból nem egyszerű művelet.

Miközben tehát Trump az orosz fenyegetésre hivatkozva próbálja növelni az amerikai fegyver és földgáz exportot Európába, Putyinnal a szankciók feloldásáról akar alkudozni. Az orosz elnök négyszemközti tárgyalást kért Helsinkiben és el is érte a célját. Putyin abban bízik, hogy lenyomhatja Trumpot - ha szakértői nincsenek jelen. Az amerikai elnök mindenekelőtt PR sikerre vágyik a novemberi választások előtt. A globális energiapiac átrendeződése úgyis hosszú folyamat, melyet a Közel-Kelet nehezen áttekinthető háborúskodásai percenként felboríthatnak. Trump a képernyőn kíván uralkodni, nem a valóságban, mert tudja, hogy Amerika vezető szerepe a globális gazdaságban nem az elnökön, hanem az Egyesült Államok teljesítményén múlik.