Bár a módosítás után is a központi tervezés és az állami tulajdon marad a kubai gazdaság meghatározó jellemzője, a szigetországban tovább tart a néhány éve tartó lassú gazdasági nyitás. Ennek egyik első jele az volt, amikor 2011-ben újra engedélyezték az ingatlanok adásvételét.

A BBC szerint az 1976-os alkotmány helyébe lépő új alaptörvény szerint az államfő a jövőben egymás után legfeljebb két ötéves ciklusra maradhat posztján, s a politikai hatalmat megosztják az elnök és a kormányfő között. Az új alkotmányban megtiltják a nemi és nemzetiségi alapú megkülönböztetést, s az LMBT-közösség abban is bízik, hogy a törvények alapján lehetőség nyílik az azonos neműek házasságára is.

A parlament várhatóan a jövő héten szavaz az új alkotmányról, s a kubai polgárok az év vége előtt népszavazáson dönthetnek a reform sorsáról.