Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
2017-ig élt ugyanis az az amerikai-kínai filmegyezmény, melyet még a WTO hozott tető alá 2012-ben. Ez szigorúan szabályozta azt, hogy hány hollywoodi film kerülhet a mozikba Kínában. Pekingben évtizedekig tiltólistán voltak az amerikai filmek, több nemzedék nőtt fel anélkül, hogy ismerné az Oscar-díjas filmeket és sztárokat. Jól látszott ez tavaly, amikor az Utolsó Jedi című világsiker nagyot bukott Kínában. 2017-ben az egész világon aratott a Csillagok háborújának legújabb folytatása - a nagy kivétel Kína volt. A számok: a film bevétele a világon meghaladta az 1,3 milliárd dollárt, míg Kínában - világ legnagyobb filmpiacán- mindössze 38 millió dollár volt a bevétel. Az ok egyszerű, a kínaiak nem látták az előző részeket. A folytatás így alig-alig érdekelte a tinédzsereket, akik a Mennyei Birodalomban is a legnagyobb mozirajongóknak számítanak.
Hollywoodban mindenki arra számított, hogy 2018 az áttörés éve lesz. De jött Trump, aki már 400 milliárd dolláros védővámokkal fenyegeti Kínát. A tárgyalásra nem a legalkalmasabb az idő - nyilatkozta a New York-i Bloomberg portálnak Chris Fenton. Ő régebben a DMG Entertainment főnöke volt. Ez egy közös amerikai-kínai filmes céget jelentett, mely megpróbálta eladni Hollywoodot Kínában, ahol már csak az öregek emlékeztek arra, hogy valamikor látták az Elfújta a szél című filmet a kommunista hatalomátvétel előtt egy sanghaji moziban. Fenton mint az amerikai-kínai filmes bizottság egykori elnöke tárgyalt Pekingben a kommunista párt illetékes vezetőivel, akik tartottak és ma is tartanak attól, hogy Amerika túlságosan is népszerűvé válik Kínában. Fenton viszont attól tart, hogy a kínaiak a kereskedelmi háborúban Hollywoodot csak egy tételnek tekintik. Trump tilalmi listáira a kínaiak is hasonló listákkal válaszolnak, és ezeken rajta lehet Hollywood is.
Közben pedig pörög a kínaiak filmpiaca, amely új importforrást talált, Indiát. A hindi filmek aratnak a Mennyei Birodalomban, ahol a közös ázsiai gyökerek miatt a közönség vevő az érzelmes filmekre. A jelenlegi legnagyobb siker például a Dying to Survive (Meghalni a túlélésért). Olyan leukémiás betegekről szól, akik imádkoznak azért, hogy mielőbb megkapják azt az életmentő gyógyszert, mely természetesen indiai ...
Mi van a hazai filmekkel, melyeket oly nagyon támogat a hatalom?
Óriási bukás Kína eddigi legdrágább filmje, amely Hollywoodot próbálta meg utánozni. A South China Morning Post beszámolt arról, hogy a film olyan kevés nézőt vonzott, hogy kénytelenek voltak három nap után visszavonni a piacról. Pedig a film 750 millió jüanba került (ez 112 millió dollár). Az Asura olyan, mint a Trónok harca vagy a Gyűrűk ura- kínai környezetben. Tibetben és a jórészt muzulmánok által lakott Ninghszia tartományban játszódik - phantasy thriller. Sok hollywoodi sztárt is alkalmaztak: a kosztümöket például egy Oscar-díjas tervező készítette. Hiába. Az Asura mindössze 49 millió jüan bevételt hozott, míg az imént említett indiai film 2,6 milliárdot, ami 384 millió dollárt jelent. Még a kommunista párt angol nyelvű lapja, a Global Times is lehúzta a filmet. Pontosabban a főszerkesztő saját blogján közölte, hogy ennyi pénzért talán olyan filmet is készíthettek volna, amely képes elmesélni érthetően egy történetet.
Borzasztó gyorsan változik a fiatalok filmes ízlése - állapítja meg a méregdrága kínai film kapcsán a hongkongi South China Morning Post. Ma már hiába hozzák a legújabb filmes trükköket Hollywoodból, ha maga a sztori nem érdekli a nézőket. A méregdrága film bukása után nagy a tanácstalanság a világ legnagyobb filmes piacán. Hollywoodban pedig tűkön ülnek, mert tudják: ameddig Trump kereskedelmi háborúja tart, semmiképp sem rúghatnak labdába Kínában. Igy pedig elveszíthetnek egy újabb nemzedéket, mely azt sem tudja a Csillagok háborúja hőseiről, hogy kicsodák.
