Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Összesen 306 ezer külföldön élő magyarral számolnak a KSH kutatói, akik a 2016-os mikrocenzus kivándorlással kapcsolatos eredményeit összegezték. Kiderült, hogy 258 ezer 790-en élhetnek tartósan másik országban, 47 ezer 500-an pedig kevesebb mint egy éve vándoroltak el.
A Portfolio elemezte a kiadványt, amelynek főbb megállapításai a következők:
- a 2000 óta kivándoroltak kilencven százaléka a 16-64 éves korosztályba tartozik, a 16-39 évesek között a kivándorlók aránya meghaladja az országos átlagot,
- a külföldön élők 30%-a és a visszavándorlók 41%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel,
- a három legnépszerűbb célország: Németország, Ausztria, Egyesült Királyság, itt él a külföldre vándorolt magyarok 71 százaléka,
- a kivándorlók elsősorban munkavállalási céllal hagyják el az országot, elsősorban a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban dolgoznak,
- azok, akik hazajönnek, családi okokkal indokolják.
Az eddigi kivándorlás mellett a migrációs potenciált is vizsgálta a statisztikai hivatal, ennek alapján a 16-64 éves magyar állampolgárok 8,4%-ának van valamilyen kivándorlási terve a következő két évre. Ez 510 ezer embert jelent, ami újabb katasztrófát jelentene a magyar gazdaság és társadalom számára – írja a lap.
