Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az EU-n kívülről érkezett bevándorlók voltak a legaktívabbak, amikor szakmai továbbképzésre vagy felnőttképzésre kellett jelentkezni, a 13 százalékuk elment tanulni – számolta ki az Eurostat. Azok körében, akik ugyanabban az országban élnek, mint ahol születtek, 12,4 százalékos az arány. A legkisebb arányban az EU-n belüli átköltözők mentek el 25 éves koruk után tanulni, nekik 11,1 százalékuk vett részt valamilyen képzésben.
A legnagyobb különbséget az adott országban születettek és az EU-n kívülről érkezők között Lengyelországban és Írországban mérték, ott nagyjából kétszer akkora arányban tanulnak a 25 év feletti migránsok, mint a hazai születésűek. Az egyes országok integrációs módszerei közti különbségek jól látszanak az adatokon: Németországban például jóval többen tanulnak az unión kívülről érkezettek közül, mint amekkora arányban az „őslakos” németek mennek képzésekre, Franciaországban pedig pont fordított a helyzet. A 25 évnél idősebbek közül amúgy a legtöbben Svédországban, Finnországban és Dániában tanulnak, a legkevesebben Romániában, Bulgáriában és Horvátországban.
Ami a magyar adatokat illeti: nálunk az EU-n kívülről érkezők annyira kevesen vannak, hogy az ő továbbképzésükről nem is tudott az Eurostat értelmezhető számot mérni. Az EU más országaiból érkezők, köztük a határon túli magyarok, 6 százaléka vett részt tavaly valamilyen oktatásban 25 éves kora után, a Magyarországon születetteknek pedig 7,2 százaléka, vagyis az itthoni szám sokkal rosszabb az EU-átlagnál.
