A mai diákok már nemcsak tudást gyűjtenek, hanem megoldásokat keresnek – és közben újraértelmezik a tanulás fogalmát. Bemutatunk egy pedagógust, akinek a tapasztalatai és tanítványainak sikere jól mutatja, hogy a jövőben a kreativitás, az együttműködés és az alkalmazkodóképesség legalább olyan fontos lesz, mint a lexikális tudás.
Akár a Pitagorasz-tételt is el tudja magyarázni interaktív ábrákkal a ChatGPT új funkciója.
Itt van már a mindennapjainkban a mesterséges intelligencia, és az egyszerű informálódáson túl egyre többen használják egyfajta tanárként, átfogóbb tudás megszerzésére is a nagy nyelvi modelleket.
Max Deutsch tizenkét hónapon át új képességekkel próbálkozott, a memóriatrükköktől a festészeten át egészen a sakkvilágbajnokkal való mérkőzésig. Kalandjai azt bizonyítják, hogy a kíváncsiság és a kísérletezés új világokat nyit meg. Szerkesztett részlet Adam Alter bestsellerszerző Lendülj túl a holtponton! című könyvéből.
Hogyan maradhatunk motiváltak, ha felnőttként tanulnánk valami újat? Hogyan szakítsunk időt a tanulásra a munka és a család mellett, és mit lehet tenni, ha így sem járunk sikerrel? Vannak-e tanulási nehézséggel küzdő felnőttek? Ezekről is beszélgettünk Gál Tamás pedagógussal, tanuláskutatóval.
A tanító a kisiskolás életében a hétköznapok főszereplője, gyakran több időt tölt vele, mint a szülők. Nem csoda, ha elvárásokkal bombázzák. Iskolapszichológus szerzőnk segít eligazodni a reális és irreális igények között.
Hamarosan tanulós funkcióval bővülhet a ChatGPT, ami felforgathatja az oktatási piacot. De csak a magyar diákok után.
Egérkísérletekkel bizonyították a kutatók, hogy nem minden szinapszis követi ugyanazt a tanulási mintázatot az agyban – és ennek a felfedezésnek lehet egy fontos jelentősége is.
Ha meg akarod tanulni, tanítsd! Egyebek mellett ez is szerepel Steven Bartlett brit befektetési és marketingszakember alapelvei között. Az üzletemberként és podcast-házigazdaként is világhírű vállalkozó gondolatai hasznosak lehetnek azoknak is, akik önmagukon akarnak változtatni.
A görög férfi diáktársai az unokái lehetnének.
Nem megy olyan jól a matek? Úgy tűnik, nem mindegy egy tanuló társadalmi-gazdasági háttere, legalábbis bizonyos matematikai feladatok megoldása során. Holland kutatók több mint ötmillió alsó és felső tagozatos tanuló eredményeinek elemzése után jutottak erre a következtetésre.
Az élethosszig tartó tanulásnak gyorsan és rugalmasan változó, de nem túl kedvelt formája a felsőfokú szakirányú továbbképzés. Szinte minden egyetem indít ilyen képzést.
A Readingi Egyetem kutatói az oktatók tudta nélkül azt tesztelték, mennyire ismernék fel a mesterséges intelligencia által generált beadandó dolgozatokat. Az eredmény ijesztő.
Az amerikai Emory Egyetem két hallgatója egy olyan mesterséges intelligenciát fejlesztett, ami segíti a tanulók felkészülését a vizsgákra. Az ötletről az egyetem is tudott, támogatta is azt, majd jött a nem várt fordulat.
Meglepő, de diákelmére idősebb korban is szert tehet, nem is akárhogyan.
Már az elején el van rontva a matematikaoktatás, ezért görcsölnek sokan a tárgytól, holott több játékkal, kézzelfogható, reális helyzetekre épülő feladatokkal meg lehetne szerettetni a diákokkal – állítja a tavaly Rátz Tanár Úr-életműdíjjal kitüntetett, idén 60 éves szegedi szakember, aki beszél szerencsejáték-oktatásról, szétszakadó országról és feladatmegoldó applikációkról is.
Folytatja a kormány a laptopprogramot.
A brit oktatási minisztérium egy 13 oldalas útmutatást adott ki az iskoláknak, hogy milyen módon érhetik el, hogy a diákok ne használják a telefonjukat az intézményben. A tanároknak sem szabad a telefonjukat használni, kivéve ha az a feladatuk ellátásához szükséges.
Erősebb agyi összeköttetéseket eredményez a kézírás, mint a gépelés – mutat rá a Norvég Tudományos Műszaki Egyetem vizsgálata.
Budapest IX. kerületében adta át legújabb digitális tantermét a Vodafone, melynek reményei szerint a speciálisan felszerelt terem 600 diák digitális képzéséhez fog hozzájárulni. A legújabbal együtt immár 28 digitális tanterem található az országban.
