Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Majdnem 25 milliárd forinttal növelte árbevételét a tavalyi üzleti évben a Lidl magyarországi cége, a most közzétett éves beszámoló szerint a cég összesen nettó 339,3 milliárd forint. A Lidl profitját is jelentősen tudta növelni: amíg egy évvel korábban még 13,9 milliárdos eredménnyel zárt, a 2018. február végén záródó üzleti év végén 17,1 milliárd maradt a cég kasszájában.
A beszámolóból az is kiderül: annak ellenére tudta növelni nyereségét a cég, hogy költségei is jelentősen nőttek: az eladott áruk beszerzési értéke 230 milliárdról 248 milliárdra – ez az inflációt jóval meghaladó érték –, a bérköltség (járulékok nélkül) pedig ennél is jobban, 14 milliárdról 15,7 milliárdra.
Az már május végén kiderült, hogy milyen nagyot ugrott tavaly a Lidl konkurensének, az Aldinak a bevétele. A diszkontlánc nem kevesebb, mint 27 százalékkal tudta növelni bevételét 2017-ben, amely így már meghaladta a 170 milliárd forintot.
Azt, hogy a diszkontoké a jövő, mutatja a legnagyobb magyarországi áruházlánc, a Tesco szintén most közölt éves beszámolója is. Ebből ugyanis kiderül: hiába nőtt az élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom a február végén záruló egy évben átlagosan 4,4 százalékkal, a Tesco belföldi értékesítésből származó nettó árbevétele 627,1 milliárd forintról 619,7 milliárdra esett vissza. Összességében (a szintén csökkenő exporttal együtt) 623 milliárd volt a hálózat forgalma, ez 2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
A Blokkk.com ugyanakkor megjegyzi: a csökkenés összefüggésben van azzal is, hogy a Tesco áruházaiban csökkentette saját tevékenységét, például bérbeadott területeket. Ennek megfelelően csökkent az eladott áruk beszerzési értéke is (451,6 milliárdról 438,2 milliárdra) – az azonban mégis szembetűnő, hogy a cég profitja jelentősen visszaesett. Az adózott eredmény 50,9 milliárd forint után 17,5 milliárdra zsugorodott.
