A címke szerint a Vindigo mediterrán, vagyis a földközi-tenger melléki területről származó ital. A földrajzi eredetet jelző címkének a francia étel és italkultúrában óriási jelentősége van. A bort forgalmazó cég főnöke szerint Spanyolországban termett chardonnay az alapanyag, tehát egy fehér bor, amit aztán vörös szőlő préselt héján nyomtak át. Így jön létre a csoda: a friss, a fehér bor ízét idéző, de gyönyörű kék színű ital. A Vindigót egy Hérault megyei francia cég dobta piacra. A „Sciences et Avenir” című népszerű francia tudományos folyóirat viszont utánajárt a kék bornak, és vizsgálatuk szerint valami nagyon nem stimmel a nyár slágeritalával.

Megkérdezték az INRA, a francia agrárgazdasági tudományos intézet egyik vezető szőlészeti szakértőjét, Jean-Louis Escandier-t. A kutató szerint ez a technológia kereskedelmi mennyiségben alkalmazhatatlan, ezzel a módszerrel csak laboratóriumban, kis mennyiségben lehetne bort készíteni. Továbbá: a francia élelmiszertörvények szerint a fehér és vörös bort tilos összepancsolni. A szakértő szerint a kék bor egyik „titka”, hogy a címkén fel nem tüntetett mesterséges színezőanyagot használnak. A másik az lehet, hogy lúgosítják az alapitalt, ami a kék színező anyag markánsabb jelenlétét eredményezi. Tehát további vizsgálatokra van szükség – írja a párizsi Le Figaro.

Időközben a kék bortól megvonták a földrajzi eredetet jelző címke használati jogát. A francia bortermelők szervezetének elnöke nem aggódik. Szerinte a kék bor nem több, mint egy néhány hónapra szóló marketinges trükk, ami aztán csendben feledésbe merül. Utána pedig maradnak az évtizedek óta bejáratott kiváló francia, spanyol, olasz és portugál borok, amelyek, a palackonkénti háromeurós ártól a harminc euróig, mindenkinek fantasztikus élményt nyújtanak, szinte függetlenül a pénztárca teljesítőképességétől.