Nyilvántartásba vette az Európai Bizottság a „Szüntessük meg a csalást és az uniós forrásokkal való visszaélést!” elnevezésű európai polgári kezdeményezést. A kezdeményezés fokozott ellenőrzések és szigorúbb szankciók alkalmazását szorgalmazza azokban a tagállamokban, amelyek nem csatlakoznak az Unió pénzügyi érdekeit védelmező Európai Ügyészséghez.

Ilyen ország Magyarország is, a kormány arra hivatkozva utasítja el a közreműködést, hogy az a szuverenitásba való beavatkozást jelenti. A gond csak az, hogy az Európai Bizottságnak már nem csak azzal van problémája, hogy Magyarországon az uniós források jelentős hányadával kapcsolatban kell visszaélés miatt eljárásokat indítani, de amiatt is, hogy a fontos esetekben nem vizsgálódik a magyar ügyészség. Brüsszel épp emiatt javasolja azt, hogy a következő hétéves pénzügyi időszakban a mostaninál súlyosabban szankcionálják azt, ha az igazságszolgáltatás függetlenségét nem látják garantáltnak – erről beszélt néhány napja lapunknak Günther Oettinger, a bizottság költségvetési tervezésért felelős tagja is.

A kezdeményezés tehát nyitott kapukat dönget, a bizottság azt mindenesetre feltételül szabta, hogy olyan javaslathoz kell támogatást kérni, amely nem tesz különbséget a tagállamok között kizárólag az Európai Ügyészségben való részvételük alapján. Ez ugyanis nem jogszabályellenes, mikor kiderült, hogy nem hajlandó minden tagállam csatlakozni a várhatóan 2020-tól felálló testülethez, azt úgynevezett megerősített együttműködés formájában állítják fel.

A kezdeményezést szeptember 27-én veszik nyilvántartásba. Ezt követően egyéves időszak áll rendelkezésre a támogató aláírások összegyűjtésére. Amennyiben a kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, a Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell. A Bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.

Hasonló kezdeményezés volt a Minority Safepack, a tavasszal lezárult aláírásgyűjtés a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmére tett javaslatot. Ott összejött az elvárt egymillió aláírás, a bizottság egyelőre nem reagált, hogy indítványoz-e ezzel kapcsolatos jogszabályt.